Századok – 1947

Ismertetések - Levéltári Közlemények. Ism.: Niklay Péter 338

352 ISMERTETÉSEK nagyrészben elpusztult s így pl. a telepilés részletes történetét lehetetlen volt megírnia. » l'öbbet nyújtanak ilyen szempontból a „falukép" és „lakosság" cimszavú fejezetek, ahol főleg a XX. századbeli állapotokkal ismerkedhetünk meg. Megtudjuk ezekből Kübekliáza kedvezőtlen gazdasági helyzetét vasút és utak hiányában, megismerkedünk a mérnöki ielmérés alapján telepitett szabályos, egyenes utcákkal rendelkező faluval, annak épületeivel, intézményeivel. Ismerteti a szerző a világháború utáni földreform eredményeit s ezzel kapcsolatban a mezőgazdaság állapotát. A lakosság viszonyai is határozottabb vonásokban tűnnek elénk. Részletes és beható a község egyháztörténetének a leírása, talán a legrészletesebb az összes fejezetek közül. Mellőztük volna egyébként sokszor nem szorosan a tárgyhoz tartozó dolgok aprólékos elmondását. Nem lényeges Kübekháza középkori történetével kapcsolatban Csanád legendáját egész részletesen előadni, csak azért, mert Csanád és Ajtony küzdelme kb. ezen a területen zajlott le. Minek közölni Kübeck Károly Frigyes egész részletes életrajzát, házasságának történetét, amikor csak azért nevezték el róla a telepet, mert az ö udvari kamarai elnöksége idejében alapították, egyébként a község alapításához és fejlesztéséhez semmi köze sein volt. J. munkája különben szorgalmas adatgyűjtésen épült fel s kétségtelen, hogy különösen helyi vonatkozásban sok értékes adatot tartalmaz s hozzá fog járulni a mű bevezetésében célul kitűzött helyi öntudat növeléséhez. Bár a község életének csak „vázlatszerű, rövid összefoglalására" vállalkozott, a fentebi) említett gazdaság- és társadalomtörténeti szempontok fokozottabb érvényesítése munkáját a magyar parasztság történetének tekintetéből becsesebbé, sőt bizonyos vonatkozásban úttörő jelentőségűvé emelhette volna. I\AOY ISTVÁN FOLYÓIRATOK LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK. Kiadja a Magyar Országos Levéltár. Szerk. Sinkovics István. Budapest. XX—XXIII. évf. 1942—1945 424 1. János.чу Dénes: Néhány szó a szerkesztésről című bevezetőjében ismerteti a folyóirat programuljának kibővítését. Míg a folyóirat indulásakor, a húszas évek elején, elsősorban a levéltárakban valló tájékozódást óhajtotta előmozdítani, kibővítve a levéltártan művelésével, addig a jövőben az elméleti szempontokon túlmenően a gyakorlati elemekkel is foglalkozik, abból a célból, hogy feleletet ad'jon mindazokra a problémákra, melyeket a levéltárnoknak a reábízott forrásanyag tudoinányos hasznosítása érdekében ismernie kell A programra keretébe tartoznak a levéltárügy szervezeti kérdései^ a levéltári jogszabályalkotás és ennek megalkotása után az eredmények s a végrehajtás során tapasztalt jelenségek ismertetése. Különös figyelmet szentel a lappangó levéltárak ismertetésének, hogy ezzel a gazdaság-, népiség-, heïy- és családtörténeti kutatást előmozdítsa. Végül behatóan fogtlálkozik a külföldi levéltárügy problémáival. Készséggel fogad el a levéltári kutatást előmozdító kormányzat-, illetve hivataltörténeti tanulmányokat. Iiittner Lnjos: A történetírás és levéltártudomány (4—28. 1.). (Ford. Bánrévy György.) A tanulmány célja a történetírás egyes irányai és a levéltártudomány, különösképen pedig a levéltárrendezési munka közti kölcsönhatás megvilágítása. A levéltárnok feladata, hogy az örizetére bízott levéltári testeket a közigazgatás és tudomány számára feltárja. Ezzel kapcsolatban a kérdések egész sorai merül fel, melyek megoldására évszázadok során számos kísérlet történt. В. a bécsi Staatsarehiv történetén mutatja be ezeknek a megoldásoknak fejlődését.