Századok – 1947

Ismertetések - Szentiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete. Ism.: Kalász Elek 334

336 ISMERTETÉSEK Rendé mögött. A Rend viszont hosszúéletű, ráér megvárni beruházásainak gyümölcsét, megéri az azokhoz kapcsolt távol-jövőbeli kulturális célok beteljer siilését is. A könyv bebizonyítja, hogy a XIX. századi lolyto.ncs alapozás, a gyümölcsözöség biztos tudatában végzett állandó befektetés tette a kusztodiátust azzá a niintagazdasággá, amit ez a birtok a mtilt század utolsó tizedében s a XX. században egészen a háborús összeomlásig jelentett. A piarista, de általában a szerzetesrendi gazdálkodást jellemző másik sajátos vonás az. hogy a Rend saját maga vezeti birtokait rendtagjai által A kusztodiátusban 1836 óta annak felosztásáig 20 rendtag volt alkalmazásban. Közülük nem egy baladó. vérbeli gazda, a legújabb időkbe kívánkozó elgondolásokkal és azok megvalósításával. A gazdaság vezetésével megbízott rendtagoknak tehát szerzetespapi életük mellett a gazdálkodás a Rend keretein belül élethivatásukká lett. ami kizárta azl. hogy a gazdálkodás és annak céljai közé beékelődjék valamely fizetett főhivatalnok magánérdeke. Ez a két hatásában felbecsülhetetlen értékű tényező a piarista birtok történetét lendületes fejlődéssé avatja. A szerző ezt oly szemléletesen világítja meg, mintha magában a gazdaságban vezetne minket végig. Együtt örülünk vele, hogy a nyomásos gazdálkodás helyébe korán jelentkezik a javított nyomásos, majd a váltógazdálkodás gondolata. Szemünk előtt növekszik a juhállomány a 20 ezres szám fölé. A gyapjút sokszor maguk a rendfőnökök adják el; köztük híres gyapjúszakértők is akadnak. Külföldi nagy cégek, majd hazaiak egymással versenyeznek a kuszlodiátus gyapjúterméséért, s azl pengőpénzben, nem egyszer aranyban, dukátokban fizetik meg. Ez is a céltudatos befektetés, minőségi termelés eredménye volt; Grosser rendfőnök' például 1837-ben egy tenyészkosért 140 császári aranyat fizet! Sz. könyvének az. 1848-as centenárium alkalmából egészen időszerű értéke is van. Feltesz, ugyanis a kérdést: hogyan érintette a kusztodiátust a 18-as birtokjogi átállítás. „На a XIX. századi rendi vezetőség akár pénztelenség miatt, akár hozzánemértésből, vagy kényelemszeretetből hosszabb bérletbe adja a kusztodiátust. vagy megelégedett volna a korabeli birtokviszonyokból folyó, s majdnem csak behajtásra szorítkozó jövedelemmel, az 1848-as gyökeres változások éppúgy sújtották volna, mint sújtották a változásokra fel nem készült sok nagybirtokost. Hiszen tudjuk, hogy a tömérdek magyar nagy- és középbirtok pusztulása nem kizárólag a birtokos kényelmességének, a nagy költekezéseknek, vagy az élhetetlenségnek az eredménye. A nagybirtok eladósodásának. így pusztulásának sokkal mélyebbre ható oka van. Mindazok a nagybirtokok ugyanis, amelyeket a 48-as átállítás majorok, élő- és holt felszerelés. uradalmi cselédség nélkül laláltak, kénytelenek voltak magas kamatozású külföldi kölcsönök után nézni, hogy pótolják hirtelenében az évszázados mulasztásokat. A szabadságharc leveretésél követő abszolutizmus, a magyarság gazdasági életét megbénító intézkedések, az osztrák iparnak ránkszabadítása. a külkereskedelem rendezetlensége, a piacok hiánya, a földbirtokban elfekvő tőkék alacsony gyümölcsöztetése voltak azok a leküzdhetetlen okok, amelyek a magyar nagybirtok egy részének vesztét okozták. Ettől szabadult meg a kusztodiátus, mert a célszerű és előrelátó gazdálkodás következtében a gazdasági újításokat felkészülve várta." Egy olyan birtok felett, ahol a majorságos művelésből eredő termékek közül maga az egyévi szemesgabona megközelíti a 30 ezer pozsonyi mérőt, a szabadságmozgalmak birtokjogi vívmánya, „ez a minden idők eddigi legnagyobb földreformja" — ahogv a szerző nevezi (1943-ban) — megrázkódtatás nélkül vonull el, s a birtok az új vágányokra átállítva is bizalommal nézhetett a jövőbe. Valóban, mire a második világháború elérkezett, akkorra a kusztodiátus, népiesen a „piaristák mernvei birtoka" Hazánk egyik legjobb miniabirtokává fejlődött annak ellenére, hogy 12 kerülete három (Somogy, Zala és Veszprém) megyében volt elszórva. Nemcsak a haladó magyar mezőgazdaságnak volt nagy értéke, hanem a magyar nevelésügy szolgálatában álló Kegyes Tanítórend megélhetéséhez, intézményeinek fennmaradásához is mintegy 65%-ban járult hozzá. A könyv a Hazánkban 300 éve munkálkodó piaristák készülő nagy rendtörténetének első kötete. A Kegyes Tanítórend kitűnő íróserege biztosíték arra. hogy az érdeklődéssel várt s reméljük: a világháborútól legfeljebb csak