Századok – 1947

Ismertetések - Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Ism.: Eckhart Ferenc 327

» 328 ISMERTETÉSEK Nemcsak mint történelmet alkotónak, hanem mint történetet olvasónak is megvolt már korán a véleménye a történetírásról. Hibáztatta, hogy a magyar történetírók nem használják fel eléggé a levelezéseket és inkább ütközetekről írnak, mint a nemzet belső viszonyainak fejlődéséről. „Innen van, hogy én 5—6 esztendőben alig tudtam egyszer magamat elhatározni, hogy halomra növekedésük miatt alkalmatlanokká vált levelezéseimet kiszitáljam; s még i kkor is minden magános levelet, mely csak bajszálnyilag érinthetné korom közéletét... el nem hajítottam, mert tudom, minő gazdag kútforrássá lehetnek ezek a historicus kezében." Kossuthnak ezzel az 1839-ben kelt soraival magyarázza szerző azl. hogy Kossuth elfogatása előtt nem semmisítette ineg azokat az írásokat, amelyek másokat kompromittálhattak. A történetírásnak akart anyagot adni (167. 1.). Öreg, 75 éves korálban is azt a nézetet fejtelle ki, hogy akik politikával foglalkoznak, „kell, hogy minden lépten-nyomon a történelemtől kérjenek támaszt" s ehhez egész kis történet filozófiát fűzött (Századok 1877. 766. 1.) Ilyenformán nem csudálható, hogy bőséges anyag maradt Kossuth Lajos életírói számára, mindenesetre jóval több, mint ellenfele, Ferenc .József életével foglalkozóknak, akinek, úgy látszik, a történetírásról más fogalmai voltak, ha ugyan egyáltalában voltak. Csakhogy ez a forrásanyag egyelőre még nagyon szétszórtan található meg és mint a K. által közölt jegyzetekből tálható, annak a/ érdeklődésnek megfelelően, amely különösen a nagy emigráns öregkorában, de halála után is személye iráni nemzetszerte megnyilvánult, napi-, hetilapokban és folyóiratokban jutott leközlésre. Ezl az anyagot szerző Kossuth életének első részére vonatkozólag, amelynek határvonalául 1848-al vette lel, nem csekély fáradsággal és kritikával gyűjtötte ös^ze. Forráskritikára ugyanis itt is szükség van. Bizonyára máskép ítélendők meg Kossuthnak aggastyánkorában írt. fiatalságára vonatkozó visszaemlékezései, mint magában a fiatalkorban írt levelei. Nagyon kellett ügyelnie arra is. amit lelkesedésükben ..romantikus életírók fantáziája" költött róla, akik már a kora ifjúságban is hajlandók hősükben megtalálni a későbbi nagyság előjeleit. Viszont anekdóták. amelyeket maga Kossuth mond el ételéből, nem egyszer jellemzőbbek minden forráskutatás útján keletkezett következtetésnél. K. elsősorban Kossuth változó belső énjének rajzát látja az életrajzíró feladatának és ezt szépen oldotta meg. Kossuth 1848 előtti életét előkészületneka nagy évek — 1848—49 — előzményének tekinti és fokról-fokra követi hősének belső emelkedését, akit rokonszenvvel, de nem rajongással, szeretettel, de nem lelkesedéssel kísér végig életének ezen a szakán. Módszere. Kossuth gondolkozásának kutatása, eseménydúsakká lesz olyan éveket is életében, amelyekben külsőleg alig történt valami. Ill elsősorban fogságának éveire gondolunk-Leveleiből rajzolja meg az évek történetét, ,-Kossuth lelki útját az első keserves és magános óráklól a könyveken ál messzi tájakig, melyeket gazdag ifjak módján saját szemével nem láthatott, új ismeretekig, melyekről addig csak homályos képe volt, az emberi élet szélesebb távlatáig, mellyel a klasszikus írók ajándékozlak meg" 1172. 1.). Vonzó előadásban mutat rá szerzőnk, hogy amit a fogságban olvasmányaiból felvett, amit ezek megtermékenyítettek benne, azzal későbbi megnyilatkozásaiban, főleg a Pesti Hírlapban találkozunk. Végigkalauzol minket olvasmánvaiii és ezekből eredő elmélkedésein, amelyek ériékét a pesti hitszónok, Albach páter becsültette meg vele, akivel elfogatása előtti napon is találkozott. Shakespeare és az angol szolár foglalkoztatták legelőbb, majd Byron és Cooper, Racine és Beranger következtek. Jósika Miklós regényei, a történetirodalom: Mignet. Gibbon és Hume művei voltak a fogság első idejének olvasmányai. Ahogy az angol nyelvben regények olvasásával is nagyobb jártasságra tett szert, a francia irodalomra vetette magái. A romantikusok. Victor Hugo, azután Dumas, Lamartine, Soulié, Chateaubriand munkái és Voltaire dialógusai rövidítették meg fogsága magányát Későbbi fejlődése szempontjából legfontosabbak voltak azok az ismeretek, amelyekel közgazdasági téren szerzett és amelyek révén a gazdasági liberalizmus hívévé Mill Mindezek előadásába szinte észrevétlenül szövődik be perének. majd kiszabadulásának története. Természetes, hogy Kossuth gondolatvilágának. gazdag szellemi életének változásait előadva, szerző legszívesebben