Századok – 1947

Ismertetések - Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez. Ism.: Farkas László 329

ISM ERTKTÉSEK öl magát szólaltatja meg. Ezért publicisztikai működése alapján írja meg könyvének egyes fejezeteit. Az Országgyűlési Tudósítások. A Törvényhatósági Tudósítások', A Pesti Hírlap, A küzdelem Széchenyivel 'a nagy publicisztikai mérkőzés) és A Védegylet az egyes fejezetek címei. Mindezzel kapcsolatban ismerjük m eg éleiének külső eseményeit, környezetét, barátait és ellenfeleit -—. de főleg az egyes politikai és társadalmi kérdésekről egyéni gondolkozását, mind a nélkül, hogy száraz adatközlésbe, vagy hosszadalmas, untató elmélkedésekbe bocsátkoznék a szerző. És ez teszi könyvét élvezetes olvasmánnyá. Ilyen elmélkedés éppen Kossuth élettörténetével kapcsolatban megokolatlan volna, mert il, int K. megállapítja, ösztönösen ..idegenkedett mindentől, amj spekulativ. haszontalan üres teóriákkal sohasem foglalkozott". Lenézte a papírokoskodást. a „szobatudósságot.", amiben valami német jellegzetességet látott. Ö a politika embere, mindig embereket látott n aga előtt; fuikor ír is. mintha előtte állókhoz szólna... (lói. 1.) Különösen a Pesti Hírlapról szóló fejezet, amely méltán a leghosszabb valamennyi közül, ad alkalmat arra, hogy saját szavai alapján ismerjük meg Kossuthot. Cikkei, eltekintve attól, hogy stílusukkal jellemzik írójukat, K.-nak kezébe adják a kulcsot gondolkozásához: a nemzeti kérdésről, a magvarhorvát kapcsolatokról, a megyei rendszerről, a külpolitikai helyzetről, a demokráciáról, a társadalmi viszonyokról. Szinte regényszerjü érdeklődést vált ki ..A zempléni évek'-röl szóló fejezet. amely igen sikerülten jellemzi a környezetet, amelyben Kossuth élete tája gyökeret vert. A megyei ellenállás klasszikus korában látjuk a kisnemesi ügyvéd politikai tanulóéveit. Zemplén szivéhez nőtt. ..Később az elképzelt s bejárt tájak közt ez marad mindig az otthoni és életszerű, a szűkebb szülőföld" (54. 1.). A reformkor Kossuthjáról összefoglaló jellemzést is ad szerzőnk munkájának Elöhangjában. A táj, amelyen született („A Felvidék fia"), a kor. amelyben felnőtt (Az. „enlant flu siècle") és a családi, társadalmi származás („A kisnemes") alakították ki lelki alkatát. Ez más, „lendületesebb és kevésbbé egyensúlyozott, mint. a birtokos elemé, hiányzik belőle a lassú humor. Deák passzivitása, fontolása és anekdőtázó hajlama. Hamar eszményít és pátoszra hajlik" (38. 1.). Ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasni, aki 1848 Kossuthját igazán meg akarja érteni. Aki komolyabb olvasmányra nevelődött s akiben megvan a nemzeti mull igazi megbecsülése, nagy örömöt fog lelni benne. De vájjon sokan vannak-e ilyenek nemzeti társadalmunkban? Fájdalommal kell felvetnünk a kérdést, mikor letesszük ezt az élvezetes olvasmányt, amelyre szívesen írja a kritikus: „Folytatása következzék!" ECKHART FERENC BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: ADATOK GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS KORA TÖRTÉNETÉHEZ. 1808—18(i0. Budapest 1943, Szerző kiadása, 1. köt. 4t>4 1.. 11. köt. 465—943 1. 8°. Az utóbbi évtizedek Széclienyi-kiadjányainak sorában — a „Fontes" li'ötetsorozatai mellett — értékben és terjedelemben legnagyobb vállalkozás B. munkája. Másfélezer ismeretlen levelet, emlékiratot, jelentést, naplórészletet gyűjtött össze, olyanokat, amelyek vagy közvetlenül Széchenyi életére és tevékenységére vonatkoznak, vagy neki szólnak, és jellemzők a reformországgyűlések korára s az akkori közgondolkozásra. Több mint ötven éve annak, hogy a Zichy-féle Széchenyi-kiadványok megindullak. Már akkor elhangzott az a kívánság, hogy Széchenyi müvein, naplóin és levelein kívül a hozzáírt leveleket és a reá vonatkozó egyéb adatokat is összegyűjtsék cs kiadják. Ez i félszázados kívánság most öltött testet B. nagyszabású munkájában A közölt levelek legnagyobb részét Széchenyi írta barátaihoz, a kor vezető lérfiaihoz vagy családjának tagjaihoz; legtöbbnél olvasható a hozzá írt válasz is s így sok kérdésben, nem ritkán országos vonatkozású kérdésben tiszta képet kapunk az ügy állásáról. Vannak a közölt levelek között olyanok is. amelyek már elszórtan lapokban itt-ott megjelenték ugyan,'de alig hozzá-