Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

S/.KNT ISTVÁN LEUltÉGIBB ÉLET1KATA nyomán # keletkezett Mátyás királynak ajánlott ismeretes munkája, az Epitome rerum 'Hungaricarum", melynek szövegkritikája ilyenformán könnyű sikert ígér. A7, eligazodás egyenesen kényelmesnek ígérkezik, hiszen a Biblián kívül Aristoteles!, Pliniust, Szent Ágostont. Szent Jeromost, az ó-> és középkor legsűrűbben emlegetett, tudós munkákból akkoriban majdhogy kimaradhatatlan neveit idézi; hazai kútfőt viszont királylajstromán' kívül mindössze kettőt említ: Szent Margit ismeretes legendáját s Szent István bizonyos líletiratát ..Vita beati Stephani" címmel.8 Miután a dolog természetéből folyik, hogy királylajstromát csak az Attilának szentelt (V.) fejezettől kezdődően használhatta, az ezután következőkben pedig eléggé könnyű a mind kisebb számban segítségül hívott idegen kútfők körvonalait és lecsapódásait kitapintani — legtöbbször külön is idézi őket —, mindenekelőtt a várható humanista színező munka elkülönítése jelenthet bizonyos kritikai nehézséget — már t. i., lia a kutatásnak a ranzanusi feldolgozás nem egykorú részeivel, írójuk feltűnően szerény készülete, illetve szegényes niagyarvonatkozású adatgyűjtése ellenére is foglalkozni érdemes. Mátyás Flórián erre az önmagától felvetődő szkeptikus kérdésre. mint eljárása bizonyítja, vitathatatlanul igennel válaszolt s szövegkiadásának egy nyomdatechnikai külsősége nagyjában azl is elárulja, hogy miért. Az a mód, ahogyan a forrásjegyzékről az imént számot adtunk, középkori historiográfiánk ismerőinek .néllán fellünhetetl. Mátyás Flórián útmutatását I. i. már megszívlellek. sőt nyugtáztuk is. Ha abban a meggyőződésben élünk, hogy a XV. század történetíróinak semmiesetre sem terjedelmesebb, legfeljebb minden ízében ugyanaz a forrásanyag állolt rendelkezésére, mint nekünk, úgy aligha volt szabatos Szent István bizonyos Hletirátát említenünk. Hiszen mai tudomásunk szeriül a kútfőlajstrom ..Vita beati Stephani"-ja egyedül a Hartvik-legenda lehetne. Azonban Mátyás Flórián, mikor az elenchusnak ezl a részletét — egyedül ezt —r ritkított betűkkel szedette, nyilván nem erre a közismert szövegezésre célzott. Aminthogy Hartvik kedvéért az eléggé jő kiadásokban közkézen forgó munkát bizonnyal felesleges lett volna újból megjelentetni. Hogy a tudós kiadó mire gondolt. Ranzanus szövege a megmondhatója, de egészen bizonyos, hogy az újsütetű olvasók megütközése csak addig tarthat, míg eljutnak a Szent István életére vonatkozó fejezetig. Ekkor t. i. az elcsodálkozás valami megdöbbenésfélének kell hogy helyet adjon, mert ha Ranzanus Szent Istvánja nagyjában meg is fér a szent királynak azzal a képével, melyet javaközépkori forrásaink együttesen hagylak reánk, mellette, illetve előtte olvan apa áll, kinek alakja nyomatékosan elütni látszik a rendelkezésünkre álló régibb, a térítés kezdőkorához időben hasonlíthatatlanul közelebb álló kútfők tartalmazta beállítástól. Ranzanus Gézája t. i. nagyszabású történeti egyéniség! Miután Szent István- és Géza-hagyományunk lényegét elsősorban a szent király életiratai szabták meg s Ranzanus elenchusa is erre a forrásnemre hivatkozik, a reánk maradt három Szent István-legendából kell kiindulnunk. 7 Az elenehus . seriptor Hungáriáé historiae"-ja t. i nyilván a fentemültett Beatrix-kódex összeállítójával azonos. 8 V. ö. a Fontes domestic! IV. kötetének 118. lapján közölt forrásjegyzéket.. »