Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

24 TÓTH ZOLTÁN máig sűrűn idézik, emezeket érthető módszertani megfontolások és aggályok alapján történetírásunk általában mellőzte is. Annál feltűnőbb, hogy korai kútfőinknek éppen az a búvára, kinek forráskiadványai a legújabb időkig voltak középkorunk kutatóinak nélkülözhetetlen tanácsadói és segítői, szenunelláthatólag másképen vélekedett. Ha olyan érdeklődők helyébe képzeljük magunkat, kik javaközépkori forrásainkat pontosan ismerik, de Ranzanus műve történetesen elsőízben kerül kezükbe, kétségkívül idegenszerűnek ítélhetjük Mátyás Flórián eljárását, amiért a Fontes domestici utolsó kötetében Ránzanusnák is helyet adott. Hogyan és miért került a kései humanista jövevény a legendák, az Anonymus, a krónikaváltozatok vagy akár Rogerius társaságába? Arragóniai Ferdinánd nápolyi király megbízásából 1488 nyálán érkezett Ranzanus a magyar udvarba s ittartózkodása, mint ismeretes, szokatlanul hosszúra nyúlt. Korvin János milanói házasságának Beatrix nehezményezte terve — ennek elgáncsolása volt küldetésének diplomáciai célja3 —- egészen Mátyás haláláig kísérlett. A történetíró püspöknek tehát akadt ideje nemcsak Magyarország akkori állapotának szemügyrevételére, de multbanéző érdeklődésének kielégítésére is. Az itteni környezetben homo novus volt a szó legszorosabb értelmében; ezt nagyon hangsúlyozhatjuk. Korábban gyűjtött hazai érdekű adatok nem állottak rendelkezésére. Maga beszéli el, hogy Itáliában senkivel sem találkozott, ki a magyar történet kérdései felől helytálló felvilágosításokat nyújthatott volna.4

De alkalom és megfelelő összeköttetések birtokában mégis elérkezettnek vélte az időt, hogy azt a terjedelmes munkát, azt az „ingéns opus"-!, melynek ,,Omnium temporum annales" címet adott s melyen a hangyaszorgalmú tudós természetek odaadásával akkoriban már mintegy harminc esztendeje dolgozott, magyar fejezettel is kiegészítse.5 Érdeklődését elsősorban úrnője, a királyné, gyámolította. Az ő kezéből vette az udvar bécsi tartózkodása idején azt a magyar történeti tartalmú kéziratot, melynek áttanulmányozása érlelte tervét elhatározássá. Ennek alapján lógóit munkához, vezérfonala is mindvégig ez az írás maradt. Beatrix к Mexe egy Attilától Mátyásig iterjcdő ..series principum,", \!ehát egy и hún-krénikát is magában foglaló magyar királylajstrom volt, a humanista igényAnek természetesen meg nem felelő dteáfc fogalmazásában. Ezért s mert a királyné is erre buzdította!, a szöveget ,.stilo páulum cultiore" átírta, itt-ott toldott, másutt kurtított rajta —- mindezt ugyancsak б mondja el" —, majd egybevetette a forrásjegyzékében felisorolt írásművek tanúságával. így 3 Fraknói, Mátyás király élete. 353. 1. V. ö. Schönherr, Corvin János 73—75. 1. 1 M. Floriamus, IV. 1.1/^-1)18. 1. s Müve hatvan könyvben éppen 1488-ig terjedt. Píorianus IV. 117. 1. Schwarz tudomása szerint nyolc vaskos kötetben P:\normiban őrizték a dominikánusok rendházában. Recensio cjitica 24. 1. " Sum nihilominus hac usus licentia, ut nonnulla, quorum ille non nrerríinérat suis script is adiecettm. quaedam autem, <|uae redundare parumperquo ad rem valere sunt visa, detraxerim. M. Floriauus, IV. 117. 1.