Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

SZENT ISTVÁN LEGRÉGIBB ÉLETI В AT Л NYOMÁN (1. Málijás Flórián Raniqnus-problémája.) Történetkutatóink Ranzanus Péter nevét nemcsak magyar­országi követjárása révén ismerik. A lucerai püspök elsősorban történetíró volt1 s alapvető szellemi adottságát küldetésében sem tagadta meg. Tolla Mátyás király udvarában sem pihent s lia két­ségtelen is. hogy követi működését a hazai érdekektől idegen poli­tikai célkitűzések sugalmazták, ugyanúgy igaz. hogv az osztály­részéül jutott fonák diplomáciai ügykör nem vet árnyékot írói egyéniségére. A szerepét illető felelősség küldőit terheli s a kori, melyben élt; a renaissance kiáltó ellentmondásokat egyesítő korát. Természetesen ő is ennek gyermeke. Tetőtől-talpig humanista, ám a sző igaz és nemes, elsősorban irodalmi értelmében. A gondosan kimért, szépen felépített mondatok, az ékes latinség mestere és élvezője, ki lud tévedni és megtéveszteni, mert világosságra törekvő elméje'el-elkerüli a mult homályvölgyeit. De nem épít föléjük mesehidakat s nem egy kortársával ellentétben, nem költ. nem is torzít — ezt nem egyszer fogjuk igazolhatni — pusztán külsőségek kedvéért. Mátyás király Magyarországáról adott áttekintő rajza,2 hézagossága és elcsuszamlásai ellenére is egyike a legjobbaknak a reánk maradt ilyentermészetű összefoglalások sorában. Nem egykorú túljegyzései természetesen eleve más elbírálás alá esnek. Míg az egykorúakat a Hunyadiak korának feldolgozói 1 Ranzanus Panorniibót származóit, lehet azonban, hogy Nápolyban szüle­tett. Retorikai tanulmányait mindenesetre Nápolyban kezdte, majd Panormiba visszatérve Szent Domonkos rendjébe lépett. Tehetsége hamar feltűnt. Arra­goniai Ferdinánd király reábízta fiainak. Alfonz és János hercegeknek neve­lését. 1455-ben ő irta meg rendje kívánságára a dominikánusok XV. századi büszkeségének, Ferreir (Ferrier) Szt. Vincének (f 1419) életrajzát. (Huizinga. H'erhst des Mittelalters 8. 1. 1. jegyzet.) 1457-től Szicília «tömés provinciálisa. 14f>2-ben 11. Pius pápa nunciusa a török' háború ügyében. 1476. szept. 23-álöl Lueera püspöke. V. ö. G. Schwarz. Recensio critica Epitomes rerum Hungari­caruiii auctore Petro Ranzano. 1774. 20—1. - M. Floriaiius, Fontes domestici IV. 138—155. 1. Különösen ki kell emel­nünk a XV. sízázadi magyar társadalom tagozódásának tömör és életteljes összefoglalását. (U o. 143—144. 1.) - Schwarz Ranzamist lekicsinylő felfogáséi általában egészen felületes megfigyeléseken alapul. ÍV. ö. i. m 7- 10. és (>8. 1.1 Maga is elismerni kénytelen — et ipse. observavi —. hogy Bonfini előadása Ranzanus alapján több helyt helyesbíthető (i. m. 11. I i

Next

/
Thumbnails
Contents