Századok – 1947

Ismertetések - Jakó Zsigmond: Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVI. század elején. Ism.: Kumorovitz L. Bernát 303

304 ISMERTETÉSEK nagyszabású programul keretébe illeszkedik jelen értekezése: Pécsy Anna és Janits Iván diplomatikai természetű munkáját folytatva, új anyag bevonásával a vajdai kancellária szervezeti kérdéseit veszi bonckése alá. A XV. század végére a vajdai kancellária erdélyi kancelláriává fejlődik, lïlén a protonotarius áll, aki alatt scribák működnek. A protonotarius azonban csak kancelláriai személv, és nincsen elhatárolt bírói hatásköre: ezt a királyi curiából esetenként kiküldött ítélömester látja el, mégpedig azért, mert a vajdák a XV. és XVI. század fordulóján az országbírói tisztet is viselték, s Erdélybe a saját embereiket küldték ki. A teljes értékű önálló vajdai kancellária kialakítása felé az első lépést Werbőczy teszi meg. Utána Thuróczy Miklós hat alakítólag. aki alvajdai tisztségében is megmarad hivatalnoknak. Alattuk a kancellária kifelé is zárt érdekközösségévé válik a benne működő tisztviselőknek. A protonotarius mellett a secretariusi állás megszervezése folyik be korszerűsítő módon, mert ő állandó tagja a kancelláriának és nem személyi titkára a vajdának. Abban az időben jelenik meg, amikor az írásbeliség Erdélyben is visszaszorítja a szóbeliséget, ami egy állandóan, rendszeresen működő írószervet tesz szükségessé. A secretarius feladata az irodai munka irányítása. Ö az első jegyzője a kancelláriának. Azonban fokozatosan részt kezd venni a bíráskodásban, mert a távollévő protonotariusnak olyan helyettesre van szüksége, aki ismeri a bírósági gyakorlatot is. A fejlődés utolsó fázisában az egész adminisztráció többi szálai is az ő kezében futnak össze. Az' ügykörök megosztása szükségszerűen elindította a kancellária belső munkájának rendszerezését. Az ítélömester és titkár mögött minden más kancelláriai személy háttérbe szorul. Sőt az Írnokok munkájában is mutatkozik már bizonyos rendszer. Mivel a protonotarius és a vajda ugyanazt a kancelláriai siemélyzetet használja, a scribákat beosztották az egyes méltóságok mellé. ,.Erdély kormányszerve Mohács előestéjén (tehát) eljutott a középkori magyar állam által kitermelt legfejlettebb formákig. Ezek a hagyományok lesznek alapjává a fejedelmi kancelláriának." A továbbiakban .1. a vajdai kancellária Mohács előtti személyzetének életére vonatkozó adatait foglalja össze. Van olyan nótárius, aki pályáját családja vagyoni helyzetének restaurálására használja föl, s miután ez sikerült, otthagyja a hivatalnoki életet. Szilvásy Kristóf már bizonyos mértékben a hivatalnokember típusát mutatja. Az első igazi hivatalnok azonban Szucsáki János deák volt. О már magister. 1497-ben a kolozsmonoslori konvent jegyzője. 1500-ban a vajda szolgálatában találjuk, s ott is marad élete végéig. Ill először nótárius, 1510 óta pedig secretarius. Legplasztikusabban Barcsay Pál karriérje rajzolódik ki előttünk. Szerénven, alulról kezdte. Eredeti neve Dévai Pál volt, s a Barcsayakkal csak anyai ágon volt atyafiságban. Atyja valószínűleg kisnemes vagy polgár, s II. Ulászlótól kap nemességet. Ö is magister. s szintén a kolozsmonoslori konventben kezdi. Idővel országbírói jegyző lesz. 1507-ben pedig átveszi a vajdai kancellária vezetését. Működését a Budán szerzeit precizitás jellemzi. 1510—10-ig újra Budán van. 1519-ben már ítélömester. Ezidőt3jt birtokszerzésre adja magát, sikerrel. 1525-ben Torda megye főispánja, majd Mohács után a Hátszeg-vidék kapitánya. Zápolyát elkíséri lengyelországi bujdosásáha, majd Ferdinánd visszaszorítása után az újjászervezett királyi kancelláriában kap secretariusi állást. 1530-ban Hunyad megyefőispánja- A Zápolya-párt helyzetének megerősödése után hazatér és újból elfoglalja Hélőmesteri állását. Kívüle megismerkedünk Kőrösy Miklós, Szucsaky Ambrus, Szalánkeményi Albert. Keresztúri (Szegedi) Simon, Szőkefalvi János és Pesti Gáspár kancelláriai pályafutásával. Ez az ismertetés azért is ériékes. mert vele nem egy ponton a kancellária működését plasztikusabban tudja bemutatni. Valóban: „új embertípus jelentkezik bennük, mely féllábával már átlépte a középkori és újkori élet között húzódó mesgyét". Ügy érezzük, hogy J.-ban méltó feldolgozójukra találtak az erdélyi kormányzattörténeti feladatok. S nagyon várjuk a már sajtókész állapotban levő „Gondolatok a Kárpát-medence történetírásának feladatairól" című tanulmányát. Nagy szolgálat volna az is, ha ezen értekezése az érdekelt nemzetek * nyelvén láthatna napvilágot. ÍVUMOROVITZ L. Í,EBN.ÍT 1 ! HU 1UÁ.U 1 VLJ.Í J i 1 tiUl lILl Lllj LiJd Lkll. 4 1 ll.k..i ы il J-