Századok – 1947

Ismertetések - A torockószentgyörgyi Thoroczkay-család levéltára. Ism.: Maksay Ferenc 300

300 » ISMERTETÉSEK 300 gyitagosság klasszikus magaslataira emelkedett, igazán historikus szellem szól felénk. A nagy világégés után a munka 1946-ban megjelent második kiadásában olyan elismeréssel ír a középkor német kutatóiról, mintha maga is német lenne, nem pedig a németek által származása miatt üldözött francia tudós. Ez, a Szajna partján egészen természetes magatartás ilt. a Duna mellett, sajnos, még csak igen-igen távoli ideálnak látszik. Pedig, ha van mód és lehetőség megértésre a dunavidéki kisnépek között, akkor ennek legjárhatóbb útja az halphen-i szellemű tárgyilagosságon, vagyis a sajátosan historikus lelkület kialakításán át vezet. A tárgyi okulás mellett, amelynek bőséges forrása ez az alapos kis munka, magáért ezért a messzibb célért is felettébb kívánatos, hogy minél több középeurópai történészjelölt komolyan áttanulmányozza 11. bevezetését. • KOMJÁTHY MIKLÓS A TOROCKÚSZENTGYÖRGYI TIIOKOTZKAY-CSALÁD LEVÉLTARA. Ismerteti Jakó Zsigmond és Valentiny Antal. Kolozsvár 1914, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 38 1., 1 térk., 2 mell. 8°. — (Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltári» 1.) Mindössze 38 lapos ismertetés az Erdélyi Múzeum egyik családi levéltáráról, csak 68 középkori oklevélregeszta és a kis füzetben mégis minden benne van, amire a történetkutatónak tájékozódásul szüksége lehet. Bizony, nagy könnyebbség volna, ha — mint a tervezet célkitűzése is kívánja — az Erdélyi Múzeum minden rendezett családi levéltáráról hasonló útmutatót forgathatnánk a kezünkben, hát még lia az Országos Levéltár Ietéteinek anyagára vonatkozóan sem lennénk túlnyomó részben csak egy-két szakember szóbeli közléseire utalva. Bevezetőül a Thorotzkay-család uradalmának település- és birtoktörténeti vázlatát kapjuk, a levéltár genealógiai kapcsolatokkal megvilágosított rövid történetét, valamint az anyag beállítását az erdélyi forrásanyagba. Oklevélkivonatokat a XVI. század közepéig ad az ismertetés, a XIV. századlöl kezdődően kiadatlan oklevelekét is. főleg az Aranyosvölgyre, székely területtel határos földre vontakozóan. A későbbi időből a szerzők kötegenkénti tájékoztatót közölnek, itt különöskép a bányászattörténetre, a bányász-népeleinekre és a XVII. századi jobbágymozgalmakra rejtőzik értékes anyag. Birtoktérkép, két oklevélfakszimile és névmutató teszi teljesebbé a füzet értékét. MAKSAY FERENC Л AKÓ ZSIGMOND: ADATOK A TOROCKÓI JOBBÁGYLÁZADASOK TÖRTÉNETÉHEZ. Kolozsvár 1945, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 39. 1. 8=. -(Erdélyi Történelmi Adatolj V. l.j Az Erdélyi Múzeum-Egyesület ezzel a füzettel indítja meg Mikó Imre kezdeményezésének, az Erdélyi Történelmi Adatok című forrásgyűjteménynek folytatását. A századforduló után elsorvadt erdélyi forráskiadás felélesztését célozza ez az örvendetes vállalkozás s már íz az első füzet mutatja, hogy különös figyelmet akarnak fordítani az eddig meglehetősen elhanyagolt társadalomtörténeti kutatásra. A gyalui urbáriumok mintaszerű közzététele után .T. újabb értékes adatokkal járul ezúttal is hozzá az erdélyi parasztságtörténethez. Mint bevezetésében maga is megállapítja, eftek a szűk körben mozgó adatok az általános fejlődés megismeréséhez lényeges tanulságokkal szolgálnak. Torockó a középkorban privilegizált bányászvároska volt, azonban a mezővárosokkal szemben országszerte jelentkező középkorvégi földesúri jogfosztó politikának szintén áldozatul esett és jobbágykös^éggé lett- Mint a többi hasonlósorsú mezőváros. Torockó is csatlakozott a Dózsa-lázadáshoz s ennek bukása után sem szűnt meg küzdeni a földesúri terhek lerázásáért. Ebben a küzdelemben a torockóiak érzékenyen reagálnak minden olyan társadalmi változásra, mely kaput nyithatott volna számukra a szabadulás felé. Bethlen Gábor gazdaságpolitikájában nagy szerepet játszott a bányászat s ebbe az irányzatba kapcsolódtak bele a torockóiak. mikor 1637-ben a vasbányák mellett ezüstöt és higanyt fedeztek