Századok – 1947

Ismertetések - László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Ism.: Fettich Nándor 281

281 ISMERTETÉSE К LÁSZLÓ GYULA: A HONFOGLALÓ MAGYAR NÉP ÉLETE. Budapest 1944. Magyar Élet kiad. 512 1. XLV. t. 8°. — (Népkönyvtár 4.) > Ezt a terjedelmében túlméretezett könyvet s-zerzo bevezetésében a saját és „sok kutató lassú munkájával" elért eredményeinek számadásaként (5. 1). illetőleg egy nagyobb lélekzelü szakmunka vázlataként (499. 1.) írta. A dolog természeténél fogva e két különböző programm a könyvben lépten-nyomon kisebb-nagyobb ellentmondásokat okoz. Szempontok kereszteződnek, nehézségek tornyosulnak, a módszer meg-meginog, de a sima előadás megy tovább a könyv végéig. Pedig az ellentmondásokat a szerző maga is észrevette: ket ismerem, de nem voltam kapható arra, hogy a logikai egység kedvéért áthidaljam ezeket" (500. és 217. 1.). Módszere a könyv műfajával függ össze („népkönyv"). Nem azonos azonban a népszerűsített tudományos munkával. Meri hisz nem az eddigi tudományos kutatások eredményeinek népszerű összefoglalását, hanem túlnyomó részben a saját újszerű elképzeléseit és kutatási eredményeit nyújtja. Célja az ezelőtt ezer évvel élt „magyar pásztorember, a kétkézi munkás, a földmíves" családi életének, lakásának, munkájának, étkezésének, földének, állatállományának, halálának és a mindenségről alkotott hitének megmutatása. Eredményeinek nagyrésze egészen újszerű, értékes szempontokat is felvet a tudományos munka számára, mint alább látni fogjuk; mindez azonban nem való „népkönyv"-be, mert a nép nem lehet egy szaktudós kísérletének fóruma. Népszerűsíteni csak kiforrott tudományos eredményeket szabad, ha azok a tudomány bírálatát már kiáltották. László viszont ezt mondja: „ . . . ez a népkönyv lehetővé tette számomra, hogy olyan módszeri és kutatási kérdéseket is szőnyegre hozzak, amelyek talán nem is forrcttak ki annyira, hogy teljességükben szakmunkákban is érvényesülhessenek..." (500. 1.). Egészen szokatlan <k>log tudományos módszerbeli újításokat és újszerű eredményeket népkönyvön át szakmunkává érlelni. A bevezetésben nagyon messzire megy el: „Csupa olyan dologról lesz itt szó, amelyben a ma élő magyar nép is elsőrangú szakértő..." (6. 1.). Valójában a tudományos szakirodalomban nagyon is tájékozott archaeolőgusnak, etnográfusnak, etnológusnak és linguistának kell lenni az olvasónak, aki a szerző által elismert ellentmondások folytán gyanússá vált adatok tömegében el akar igazodni. A „népkönyv" kifejezés azt jelenti L.-nál, hogy a nép számára ír a nép ezer év előtti őseinek anyagi és szellemi életéről. Gyönyörű célkitűzés, óriási feladat! A nép hálás lehet a szaktudósnak e munkáért. Valamint azonban a nép sohasem lehet semmiképen szakértő a tudományos műhelymunkánál, ugyanúgy a szakembernek meg kell maradnia szakembernek akkor is, amikor . népkönyvet" ír Mivel a könyv tartalma a magyar őstörténet problematikájának egy jelentős részét öleli fel a legszélesebb alapokon, egészen új megvilágításba helyezve az ezer év előtti nép életét, ebben az ismertetésben azt keressük, hogy a történettudomány mit profitálhat belőle. Mégpedig ezúttal a régészeti részeket vizsgáljuk meg. Akár történész, akár régész vagy etnográfus olvassa a könyvet, nem fog találni benne kész eredményeket szaktudománya számára. Nem is ebben van különleges jelentősége, hanem a szintézis mikéntjében. Ilyenféle szintézis már volt egyszer nálunk: Ipolyi Arnold Magyar mytholegiája. A különböző tudományszakok összefogásának szükségessége Ipolyi hosszú bevezetésében meggyőző erővel hat ránk. Sajnos, magyar őstörténetírásunk ezt az életrevaló kezdeményezést nem követte. Ugyanis e módszer gyakorlati kivitelénél Ipolyit romantikus túlzások többször a fantasztikumok birodalmába ragadták elezért aztán minden értékét is elvetették. Ettől a hibától szeretnénk visszatartani történészeinket L. könyvével kapcsolatosan. Maga L. kemény bírálatot kért (500. 1.). Helyesen érezte, hogy szükség van erre. De a magasabb célt sem tévesztheti szem elől a bírálat: hogy a könyv minden értékét kiaknázzuk őstörténeti tudományunk számára A könyv elhibázott műfajától eltekintve, a tudományos elképzelés alapjában véve jó. Népünk ősi életének rekonstruálásához minden forrásterület