Századok – 1947

Tudományos vita - KNIEZSA ISTVÁN: Észrevételek Ila Bálint Gömör megyéjé-hez 220

224 KNIEZSA ISTVÁN bítenem, de az már a tudományos munka természetével függ össze, hogy tíz évvel ezelőtti véleményem nem lehet minden esetben helyes. Közben új adatok, új összefüggések bukkantak fel és ezek új etimológiákra derítettek fényt. Kellemetlen, ha az ember téves véleménye tíz év után jelenik meg nyomtatásban, bár sokszor lehetett volna alkalma a kijavításra. Mindenesetre megállapítom, hogy sem én. sem Szabó Dénes nem kaptunk bepillantást sem a kész kéziratba, sem a korrekturába, hogy esetleges javításainkat megtehessük. A történészek valahogy úgy képzelik a névmagyarázó nyelvész munkáját, hogy esak ránéz a névre és rögtön meg is fejti. Pedig egy-egy névmagyarázat sokszor napok, sőt hetek munkájának eredménye, s megtörténik, hogy akkor sem kielégítő. Még az egyszerűbb (mert gyakran előforduló) nevek magyarázata is időt és körültekintést igényel, ha hangalakot és képzésmódot kell figyelmesen mérlegelni. Ha az ember nem eléggé éber, még a legegyszerűbbnek látszó neveknél is hibát követhet eL Ilyen példa a Lukovistye név (II, 616). Én ezt a nevet pillanatnyi figyelmetlenségből a lukav .ravasz' szóból származtattam, ami semmi esetre sem eshetik meg velem, ha még egyszer, legalább korrekturában viszontláthatom. Sztripszky nagyon helyesen jegyzi meg, hogy a Luk-ov istye о ja nem magyarázható a lukrav a-jából. Ez után a helyes megjegyzés után azonban teljesen elfogadhatatlan magyarázatot javasol, amennyiben a nevet a Luka szn.-ből akarja megfejteni: Lukovo .Lukácsé'. De ha el is tekintünk attól a csekélységtől, hogy a Luka névből nem -ovo, hanem -in képzős név alakult volna (az -a végű nevek birtokosképzője nem az ov, hanem az -in), az -istye csak patronymicum-képző lehetne, ennek pedig a tótban csak -ice lehetne az alakja, míg az i§te csak bolgár lehetne, viszont a bolgárban ez a típus teljesen hiányzik. Ez a magyarázat tehát sok tekintetben messzemenő következtetésekre adhatna alkalmat (ősi bolgár lakosság jelenlétére), amit pedig vidékünkön egyébként semmi más adattal támogatni nem tudunk. Ezzel szemben minden nehézség elhárul, ha a nevet a tótban ma már nem élő, de sok szláv nyelvből kimutatható luk ,hagyma' ezóból származtatjuk, amelyben az -iste (ótót-isce) helynévképző, és a Makoviste, Boboviste nevek (так ,mák', bob ,bab) típusához tartozik. A középkori Monohret mai Mnisány ~ tót Mnisany névvel kapcsolatban megemlíti IIa, hogy alapszava a tót mnich .szerzetes1, idézi azonban Sztripszky véleményét is, hogy összefügghet a rutén misan .juhnyáj' szóval is, ami hangtanilag is, névadás szempontjából is teljesen elfogadhatatlan ötlet. A középkori magyar név világosan mutatja, hogy a tót név a mnich szónak -jane képzős származéka, a monoh ugyanis a régi magyarban szintén .szerzetest' jelentett (mindkét nyelvben a szó a német Münch, Mönch, illetőleg latin monachus ból származik). Nincs itt terem IIa köteteinek valamennyi helytelen magyarázatára kitérni, erre talán más összefüggésben lesz módom, itt csupán néhány fontosabb név magyarázatára térek ki. Itt van mindenek előtt Hubó, amelyet nyilván maga lia a tót huba ,gomba' szóból magyaráz. Ebben a magyarázatban azonban több okból is kételkednünk kell. Először is a Hubó név alapjául szolgálható Huba-v, Guba v, Gtba-v képzésnek sehol semmi nyoma nincs. Másodszor a magyarázat szerint a magyarság ezt a nevet csak а XIII. században, a tót g > h változás befejezése után vehette volna át. Ez pedig itt Keszi tőszomszédságában, ahol a magyarság legalább a XI. század eleje óta