Századok – 1947

Tudományos vita - KNIEZSA ISTVÁN: Észrevételek Ila Bálint Gömör megyéjé-hez 220

» ÉSZREVÉTELEK ILA BÁLINT GÖMÖR MEGYÉ-JÉHEZ 225 él, teljesen valószínűtlen. De hasonló nevek találhatók az ország olyan területén is, ahol tótok sohasem laktak és az ottani szlávság nyelvében a g > h változás nem volt meg. Így van Hobaj Sopron megyeben (1250: Robog, 1265: Hubay Csánki. Ш, 611), Hobaj Zala megyében (1382: Hobay, 1495: Hwba Csánki III, 62), Hoba Komárom megyében (Csánki III, 502), Hoboly Somogy megyében (1342: Hoboy MonStr. III, 420, 1409: Hubay Csánki II, 612). Mindezek a nevek egy * régi Huba, illetőleg Hubay személynévre mutatnak, amely Huba vezér nevében ismeretes, de csa kicsinyítő képzős származékában később is előfordul (1258: Hubcha HazOkm. V, 31: az Osl nemzetség tagja). Hubó e szerint régi magyar személynévből alakult helynév.— Paskaháza nevében a Paska szn. nem „igazi oláh név", mint Sztripszky állítja (IH, 167), hanem a latin Pascalis névből alakult magyar Paska személynévvel azonos, amely forrásaink tanúsága szerint a középkorban rendkívül népszerű volt. — Lice nevének hiába vannak Lőcse nevével teljesen egyező adatai a középkorban (Lyuclia, Lynche), a két névnek egymáshoz semmi köze nem lehet. Azt Ha is tudja, hogy a középkorban a c-t és a cs-t egyformán c/t-val jelölték, bár a nyelv e két hangot élesen megkülönböztette egymástól. Míg Lőcsére tót Levoca azt jelenti, hogy ,balpatak' (vö. Balog, épen Gömör megyében), addig Lice tót Licince nyilván szláv Ljut-jd, egy Ljut ornir stb- szn.ből. — К övi nem személynévből való, mint IIa állítja (II, 542, 550), hanem bár képzése szokatlan, köves-t kell jelentenie, amint a mai Uras patak, középkori viallis Kamunai, Kamanyavelge stb. nevéből kitetszik, amely pedig szlávul .kövest' jelent. Kövi e patak torkolatánál fekszik. Baradla (11, 11) magyarázatai közül csak a tót bradio szikla a helyes (vö. a sok Bradio, Bradlec, Bralo stb. nevet, amely mind sziklára vonatkozik), míg a Hunfalvy János után idézett tót paradlo ,gőzölgő magyarázatot megemlíteni sem érdemes, mert egyrészt ilyen szó a tótban nem volt és nem is lehetett, másrészt a magyarban p-ből nem szokott b- fejlődni. Bakóc, Bakolc völgy neve nem a bak kicsinyített alakja, mint IIa az EtSz. I, 242 után állítja, hanem a szláv Bukovec .bükkös' magyaros alakja. Tagányi óta nálunk minden osír-val kezdődő nevet a gyepűvédeleinmel hoznak kapcsolatba, bár a név jelentése erre nem ad mindig lehetőséget. így IIa is az Esztrény cv> tót Ostrany nevet az eszteró 'hegyes karó' szóból származtatja és vizigátat sejt benne. Pedig a közölt névváltozatok (milyen kár, hogy nem tudjuk, milyen korból valók!) egy része: Strhan, Oztrhan, világosan mutatja ennek a magyarázatnak a helytelenségét, amelyek egy ótót Strhan régebbi Strgàn névre mutatnak. A név talán mégis a gyepűvédeleminel áll kapcsolatban, ha ugyanis összefügg az őrizni jelentésű sterg cv> vtorg tővel, ami azonban behatóbb vizsgálatra szorul. Jólész eredetét nem ismerem, de a közölt két magyarázat (1. „valószínűleg jó ülés", 2. Sztripszky sz. gör. keleti Jov Júb + szláv les erdő) közül egyik sem érdemel figyelmet. — Bucsony (II, 132: „eredet© ismeretlen, szláv személynévnek látszik") világosan a szláv buk 'bükk' -in képzős származéka: bükkös. — A Vészverésről közölt Jarczavi, Jardzava, Herzave hegynév (1768, 1822, 1864: III, 116) nem 'tayaszló', mint Sztripszky állítja (ő a jaro 'tavasz' szóból indul ki, de ennek ilyen képzése elképzelhetetlen), hanem a 'ragyás, rozsdás, vörhenyes' jelentésű tót rdzavy,. keleti tót ardzavy szóból való. A Dúsa cv> Duzava helynév a tót név tanúsága szerint nem eredhet a dusa 'lélek' szóból, mert a tótban az s-ből nem Századok 15