Századok – 1947

Tudományos vita - GYÓNI MÁTYÁS: A legkorábbi magyar-bizánci házassági kapcsolatok kérdéséhez 212

214 GYÓNI MÁTYÁS jegyzetéből úgy látszik, hogy Kálmán feleségét a sváb rkeinfeldi család tagjának tartja. Ha Adellieidra gondol, akkor szerinte rheinfeldi Adelheid nem Szent László, hanem Kálmán felesége lett volna. Ügy látszik, D.-H. ezzel a tételével felújítja Pistorius és Blondel régi, sokszor megcáfolt tételét. Sajnos azonban, szerzőnk nem fejti ki részletesen azt, mire alapítja ezt a kettős állítását. Mindössze annyit mond, hogy „egy jólértesült sváb forrás"-ból, „a schwarzwaldbeli Sankt Blasien-kolostor jólértesült feljegyzéseiből" derül ki az, hogy Piroska nem László, hanem Kálmán leánya volt Mivel ez a kolostor „a rheinfeldi családból való sváb hercegek családi kolostora" volt, s „Piroska anyja e rheinfeldi család tagja s Sankt Blasien nagy jóltevője volt", D.-H. azt kívánja olvasóitól, hogy e kolostori feljegyzéseknek fokozottan hitelt adjanak. Mivel maga D.-H. is tudatában van annak, hogy ez a nézete ellentétben áll a történészek eddigi, általánosan elfogadott nézetével s mivel bizonyításának ez a tétel az ugrópontja, melynek igazságán áll vagy bukik az egész, a legkorábbi magyar-bizánci házassági kapcsolatra vonatkozó elmélete, igazán csak sajnálni lehet azt, hogy ezt az állítását nem próbálja bizonyítani. Mindössze csak utal arra a munkára, melyben a Kálmán apaságát bizonyító kolostori feljegyzés olvasható, valamint K. J. Heilignek egy 1944-ben megjelent dolgozatára, moly — úgy látszik — ezt az új, illetőleg felújított felfogást fogadta el. Fájdalom, egyik idézett munkához sem tudtam hozzájutni, s ezért más oldalról kell megközelítenem a kérdést. Nézzük előbb azt, mit lehet a forrásokból Szent László apasága ellen, ill. Kálmáné mellett felhozni. (Az alábbiakban főként Wertner Mór, Pauler Gyula és Moravesik Gyula kutatásainak eredményeire támaszkodom. Ezeket D.-H. nyelvi nehézség miatt nem ismerhette. így próbáljuk pótolni azt a bizonyítást, mellyel D.-H. adósunk maradt.) a) A XV. századi Petrus Banzanus azt állítja, hogy Szent Lászlónak nem voltak gyermekei, mivel nőtlen volt.3 b) Hazai forrásaink, egészen 1203-ig, nem ismerik Szent László feleségének a nevét c) Anna Komnene, Piroska sógornője Alexiasában közli annak a békeszerződésnek a szövegét, melyet I. Alexios Konmenos császár 1108-ban kötött Boemunddal. Elmondja, hogy a békeokmányt a magyar király (= Kálmán) két küldötte is aláírta. Ennek kapcsán Kálmánt Alexios autiTrévôepoç-ânak. 'nász'-ának. 'apatárs'-áriak nevezi.4 Ebből pedig az következnék, hogy Piroska Kálmán leánya volt. d) Theodoros Skutariotes 1282 után írt történeti munkájában — egy ma már elveszett, valószínűleg I. Alexios idejéből származó, egykorú feljegyzés alapján — leírja azt a követséget, melyet 1105 táján Alexios küldött volt a magyar királyhoz (= Kálmánhoz), hogy Ioannes trónörökös jegyesét Bizáncba vigye s bizánci-magyar szövetséget is kössön. Az író kifejezése arra mutat, mintha a bizánciak a 3 Huic regi nulli, quod vitám egerit coelibemi, liberi fuere. Vő. Wertner M., Az Árpádok családi története. Nagybecskerék, 1892. 193. 1., 1. jegyz. 1 OL IK TIÍJV Дак&У fjxovTeç бптокршщркп ттара тоО кра\п KAI сгицтгеуй^рои Ti\ç f5aai\eictç : ed. Reifferscheid, II, 221,,_3 . Vö. Moravcsik Oy., Szent László leánya és a bizánci Pantokrator-monostor. Budapest—Konstantinápoly, 1923. 7. 1. és 58. !.. 7. jegyz.