Századok – 1947

Tudományos vita - GYÓNI MÁTYÁS: A legkorábbi magyar-bizánci házassági kapcsolatok kérdéséhez 212

LEGKORÁBBI MAGYAR-BIZÁNCI HÁZASSÁGI KAPCSOLATOK KÉRDÉSÉHEZ 215 magyar királyleányt Kálmán leányának tekintették volna.5

A szöveg· t. i. határozottan azt mondja, hogy Alexios követsége „Paionia királyának leányát," tehát Kálmán leányát kérte feleségül Ioannes számára. e) A XIV. század végi Sankt Blasien-kolostori feljegyzés6 — számomra egyelőre ellenőrizhetetlen adata — Piroskát Kálmán és rkeinfeldi Adelheid leányának mondja. Most viszont nézzük azt, milyen forrásadatok és egyéb érvek hozhatók fel László apasága mellett, ill. Kálmáné ellen? ce) Több forrás a mellett bizonyít, hogy Szent László — Ranzanus adatával ellentétben — megnősült s gyermekei is voltak. Elvben tehát nincsen kizárva az, hogy Piroska az ő leánya volt. Szent László házasságának a következő forrásszerű bizonyítékai vannak: Egy 1091-i oklevelében tanáként említi vejét, Jaroszláv rutén herceget.7 Szent Lászlónak tehát volt egy férjhezment leánya. Pelbárt említi, hogy Szent László „annyira, szerette a szüzességet, hogy inkább trónutód nélkül halt meg, semminthogy újból megnősült volna."8

Tehát egyszer megnősült, felesége meghalt, s fiuk nem volt. Egy 1082-i keltezésű, de későbbi hamisítványnak bizonyult oklevél Merenye birtok említése kapcsán, neve említése nélkül megemlíti Szent László feleségét.0 Az ebben az oklevélben említett, adományozást megerősítő 1203-i és 1254-i oklevelek már névszerint is megemlítik Szenl László feleségét, Adellieidot.1

0

Tudunk 2 sírfeliratról is — az egyiket Bonfini is idézi —, melyek szerint Szent László felesége „Olhayt" volt.'1

Bernoldus monachus Chroniconja az 109Í). év eseményei között említi, hogy ez év májusában halt meg rheinfeldi Rudolf német ellencsászár fia, Berthold herceg és ennek nőtestvére, „a magyarok királynéja"." 5 Ό bè βασιλεύς όρών πανταχόθεν τα Δυτικά έθνη, ούκ έλαττον bè και [τά] πρός Άνατολήν ταρασσόμενα .... άποστέλλει πρέσβεις πρός τον ί>ήτα της ΤΤαιονίας (κράλην αυτόν ή συνήθεια καλεΐν εΐωθε), και νύμφην έπιΣητεΐ τήν Εκείνου θυγατέρα εις τον πορφυρογέννητον και βασιλέα Ίωάννην τον πρώτον υίόν αίιτου : ed. Κ. Ν. Sathas: Μεσαιωνική Βιβλιοθήκη. VIT. Venetia—Paris. 1894. 181 ia

—

2e

. Vő. Gy. Moravcsik, Byzantinoturcica I. Budapest, 1942. 329—330. 1. 6 Vö. M. Gerbert, De Rudolpho Suevico comité de Hheinfelden . . . deque eins família .. . San-Blasii, 1785. 1,33. 1. Ε munkájában maga a kolostori feljegyzés kiadója arra az eredményre jut, hogy a feljegyzés téved, s Adelheid Szent László felesége volt. Vö, i. m. 133—142. 1. ' „ . . . rex Ladislaus. Testes . . . Gerazclauus, filius regis Riitenorum, gener ipsius; ...": Fejér, CD. I, 469. 1. Vö. Wertner, i. m. 205. 1. és Szentpétery, Regesta I, 10. 1. 8 Vö." Wertner, i. m. 205. 1. n ,, .. . In praedio Merena, quod Vxor nostra concessit...": Fejér, CD. I, 454^1. Vö. Wertner, i m. 194. 1., 1. jegyz. Az; oklevél hamis, de a hamisítvány 1827-ben már megvolt, vö. Szentpétery. Regesta I. 9. 1. 10

120.3: „...Merena, quod glloriosa Regina Adulheyth, vxor videlicet bona« memoriae Regis Ladislai, . . .": Fejér, CD. II, 38t'>. 1. Itt tévesen 1201-re van keltezve. Vö. Szentpétery, Regesta I, 6fi. 1. — 1254: „...Merena. quam quidem gloriosa consors regis Ladislai, nomine Adulheit. ..": Fejér CD. VI/2, 582. 1. Vö. Szentpétery, Regesta I. 31|2. 1.; Pailler G v., A magvar nemzet története az Arpádházi királyok alatt. I. Budapest, 1699.2 442. 1., 299. jegyz. 11

Ld. Wertner, i. m. 194. és 205. 1., 2. jegyz. 12

„ . .. Berthaldus dux Alemanniae, filius Roudolfi regis, ... Soror quoque praefati ducis, regina Ungarorum, ... obiit'": MGH., SS. V, p. 450, vö. Gombos I, 413. 1.