Századok – 1947

Tudományos vita - GYÓNI MÁTYÁS: A legkorábbi magyar-bizánci házassági kapcsolatok kérdéséhez 212

LEGKORÁBBI MAGYAR-BIZÁNCI HÁZASSÁGI KAPCSOLATOK KÉRDÉSÉHEZ 213 adat Zsófia vagy leánya közléséből származnék. Ezt a híradást a Zsófia, családi körülményeiről szóló, ránk maradt 4 tudósítás (História Welforum, a Genealógia Welforum 2. fogalmazása, a Szász Világkrónika IV. függeléke és az Annalista Saxo) közül csak az egyetlen História Welforum tartalmazza. Ezért maga D.-H. is kénytelen beismerni azt, hogy ez a „rex Graeeorum"-ot említő tudósítás a ránkmaradt 4 forráshely számára feltételezett 2 elveszett forrás (a szász és a délnémet forrás) egyikében sem volt meg. Éppen ezért kénytelen még egy ilyen elveszett forrást (feljegyzések Zsófia családjáról 1115 után) feltenni. Ebből került volna szerinte e híradás a História Weiforumba. Eddig helyes is a szerző érvelése. Ez a házassági hír valóban valahonnan oldalról, a többi, elveszett forrástól független úton kerülhetett a Welfek történetébe. A szerző tévedése csak ott kezdődik, amikor úgy kombinál, hogy ez a Zsófia családi kapcsolatairól írt feljegyzés magának Zsófiának vagy Wulfhildnak a szóbeli közlésére menne vissza. Erről azonban szó sem lehet. Hiszeú ebben az esetben e híradásnak okvetlenül benne kellene lennie a Genealógia Welforum ránkmaradt 2. fogalmazásában is. Ugyanis — hogy D.-H. saját érvével éljek — nem valószínű az, hogy a Genealógia szerzője vagy második redaktora kihagyta volna ezt a forrásában bennelévő, a Welf-család tekintélyét öregbítő bizánci házasságról szóló hírt a maga munkájából. Sőt, ha az értesítés tényleg magától Zsófiától származott volna, akkor bizonyára eljutott volna az ősforrásból a szász forrásba is és így olvasnunk kellene azt ma is a Szász Világkrónika IV. függelékében és az Annalista Saxóban is. Ezekben azonban nincsen. Így sokkal valószínűbb az a feltevés, hogy itt, a História Welforumban összekeveredett a hagyománynak egy olyan változata, mely Zsófiát tévedésből Szent László leányának tartotta1

s tudott Piroska bizánci házasságáról is, egy olyan másik változattal, mely szerint Zsófia Kálmán nőtestvére volt.5 A História Welforumnak ez a zavaros mondata tehát Piroska bizánci házasságának valami elfakult és elferdült visszhangja lehet csupán. 2. D.-H. bizonyításának sarkpontja az a tétele, hogy Piroska nem Szent László, hanem Kálmán leánya volt. Sőt, tanulmánya 28. 1 Ennek a változatnak ránk maradt képviselői: az 1229—1233 között íródott Chronicon S. Michaelis Luneburgensis: Magnus herceg felesége „ • . • domna Sophia, filia regis Ungarorum Wradeslai . . .": MGHL, SS. XXIII, p. 396, vö. Gombos, Catalogus I, 583. 1. Ilyen továbbá az 1260 előtt írt Sächsische Weltehronik is: „...Sophia was dochter des koninses Widrezlai von Ungeren...": MGH., SS. ling. Verna с. II, p. 187, vö. Gombos III, 2105. 1., valamint az 1279— 1292 közt kelelkezelt Braunschweigische Reimchronik: „ . .. hertzoge Magnus dher nam zo wilie. . . koninc Wandzelawes lochter Sopliiani ...": MGH., SS. ling, vernac. II, p. 474, vö. Gombos, Catalogus I, 422. 1. Ilyen még a XV. századi Conrad Botho, Cronecken der Sassen: „Hretoghe Magnus, ... de nam Konigh Ladislaus dochter to Ungeren • . .": ed. Leibnitius. SS. Brunsvic. III, p. 331, vö. Gombos, Catalogus I, 713. 1. 2 Ilyenek a História Welforum és a Genealógia Welforum Г).-H. idézte helyei. Ezeken kívül ilyen még Vitus Arnpechius XV. századi Chronicon Baioariaeja is: „.. . Sophiae sororis regis Hungarorum Colomanni...": ed. Leibnitius, SS. Brunsvic. Ill, p. 662, vö. Gombos III, 2642. 1. Ilyen végül Ladislaus Suntheim XVI. század eleji Históriája: „...ex domina Sophia sorore Colomanni regis Vngariae . . .": ed. Leibnitius, SS. Brunsvic, I, p. 804, vö-Gombos II, 1388. 1.