Századok – 1947

Beszámolók - DERCSÉNYI DEZSŐ: Az újabb régészeti kutatások és a pannóniai kontinuitás kérdése 203

AZ ÚJABB RÉGÉSZETI KUTATÁSOK ÉS A PANNÓNIAI KONTINUITÁS KÉRDÉSE Nagy Lajos, nemrég elhunyt kitűnő régészünk legutolsó munkája Pest város római őséről, az Eskii-téren feltárt castrumról szól és a szerző évtizedes kutatómunkájára teszi fel a koronát.1

Az Erzsébethíd pesti hídfője, az Eskü-tér közvetlen környéke római és középkori leletek kapcsán már régóta a történeti fantázia gyújtópontjában állt. Korábban Árpád-kori vár falait vélte itt felfedezni Jankovich, Romer és Salamon. A pesti hídfő alapozásakor és a piarista rendház építésekor előkerült és nagyrészt elpusztított római falak eredeti szerepéről és rendeltetéséről csak akkor lehetett világosabb képet alkotni, amidőn itt az Erzsébet-emlékmű alapozásával kapcsolatosan Nagy Lajos rövid, de eredményes ásatást végzett. A római eastrnm alapfalainak egy részét találta meg, s nem az ő hibája, ha a szak keretek között mozgó feltárás alapján nem egészen helyesen rekonstruálta a Duna partján álló római erődöt. A hibákat Bertalan Vilmos 1944-i feltárásai küszöbölték ki, melyek nagyban hozzájárultak Nagy Lajos munkájának tökéletesebbé tételéhez és lehetővé tették a fent idézett, kivételes jelentőségű mű megjelenését. A Dunaparton egy korábbi, nagyobb kiterjedésű erőd helyén a III. század utolsó éveiben épült fel a Castrum. Egyik főfala nagyjából a Duna vonalát követte, inig a másik az Erzsébet-híd pesti lejáróját érintve, a későbbi Belvárosi-templom déli oldalán haladt, A keleti fal a templom mai szentélye helyén indult és a piarista rendház északi sarkáig húzódott, a negyedik főfal pedig az Erzsébet-emlékművet metszve találkozott a dunai fallal. A Castrum sarkait legyezőalakú, falait pedig négyszögű külső tornyok szegélyezték. À falanyag vizsgálata egységes építkezésre vall; átépítésére úgy látszik, nem került sor még a dunai limes nagy rnegerősítője, I. Valentinianus idejében sem. Nagy Lajos már az 1932-i ásatások előzetes beszámolójában rendkívül határozottan és messzetekintően mutatott rá az eskütéri castruijj történeti jelentőségére.2

Kiemelte, hogy a tábor a limes föladásakor nem pusztult el, s ha nem is tudjuk, miképen élte át a népvándorlást, a magyar honfoglaláskor még állott a vár, mely minden bizonynyal azonos volt az Anonymustól említett „Castrum quod dicitur Pest"-1 Nagy Lajos: Az Eskü-téri római erőd. Pest város őse. Budapest 1946. 2 Nagy Lajos: Pest város eredete. (Tanulmányok Budapest múltjából III. Budapest 1934. 7— 25. 1.)