Századok – 1947

Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: A Csallóköz településtörténeti vázlata 109

N, A CSALLÓKÖZ TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA 117 népek közül egyik-másik elpusztul, kivándorol vagy beolvad s ezzel a párhuzamos név megfelelő változata feledésbe merül. Az viszont bizonyos, hogy két vagy több együttélő nép köziil nem szerepelt az első települők közt az, amelyiknek önálló vagy pár­huzamos eredeti helynevei nincsenek, hanem minden nevet más néptől kölcsönzött, mint ahogy nem keletkezhetnek párhuzamos helynevek akkor, ha a betelepüléskor csak egy nép vart jelen. Átvett helynevek azok, melyeket a jövevény nép az őslakos­ságtól veisiz át s a maga hangrendszeréhez alkalmaz, ai nélkül azon­ban, hogy értelmileg lefordítaná vagy saját helynévadási módjá­hoz alakítaná. Átvett helynevek jelenléte kizárja azt a lehetőséget, hogy a helynevet átadó, illetőleg átvevő nép a név keletkezése idején együtt élt volna, mert az egyidejű település egyidejű pár­huzamos helynévadást tételez fel. Az átvett helynév tehát mindig utólagos bevándorlásra mutat. Minden alapot nélkülöz, mert konkrét példákkal nem igazolható az a nézet, hogy valamely nép elfelejtheti magaadta helvneveit s akár önként, akár kényszer hatása alatt későbbi jövevények újonnan adott helyneveivel helyet­tesítheti őket. Erre még akkor sem kerül sor, ha az eredeti lakos­ság időközben beolvad a jövevénynépbe s ennek következtében nyelvileg is hasonul. Ilyen esetekben csak a párhuzamos hely­neveknek az a változata merül feledésbe, mely a nyelvétvesztett nép ajkán élt, az önálló eredeti nevek azonban az újonnan felvett nyelv hangrendszeréhez alkalmazkodva tovább élnek. A helynevek tipológiai és kronológiai kapcsolatainak»település­történeti értékelését kettős törvényszerűség teszi lehetővé: 1. Egy bizonyos nyelvi közösség eredeti helyneveinek típusa megfelel az illető nyelvben a terület betelepítése idejére jellemző helynévadási módnak. A párhuzamos nevek változatai közül egvik az egyik, másik a másik nép egykori helynévadási szokásaihoz alkalmazkodik, két vagy több népnek helynévadási szokásai közül azokat, melyek párhuzamos nevekben egyszerre érvényesülnek, egyide jüeknek kell tekinteni. Ugyancsak egyidejűnek veendők egy helynévtípus é'si egy hangtörténeti jelenség, ha egy párhuzamos helynév különböző változataiban fordulnak elő. 2. /Az átvett helynevek nvelvi alakja az átadó nyelvnek az átvétel idején érvényes hangállapotaira, típusa viszont a helynév keletkezésének korában az átadó népnél szokásos helynévadási módra jellemző. Ennek a szabályszerűségnek tipológiai vonatkozá­sai alól kivételt képeznek azok az átvett helvnevek. melvek már az átadó népnek sem eredeti, hanem egv megelőző harmadik néptől átvett helynevei voltak. Az ilven, közvetítéssel átvett helynévnek csak hangtörténeti sajátosságai vallanak a közvetítőre, típusa továbbra is az eredeti névadóról tanúskodik. Ezek szerint a helv­nevek mind etimológiai, mind tipológiai szempontból változatla­nok maradnak, akárhány nvelv szűrőjén mennek is keresztül, fonetikai szempontból azonban magukon viselik minden egyes átvétel nyomait.

Next

/
Thumbnails
Contents