Századok – 1947
Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: A Csallóköz településtörténeti vázlata 109
116 MAKK AI LÁSZLÓ csak magyar sajátságok, hanem általános érvényű szabályok és irányt szabnak a településtörténeti kutatásnak. Ezek a törvényszerűségek részben a helynevek formai vizsgálatára, részben kronológiai és tipológiai kapcsolataik elemzésére vonatkoznak. Alapvető fontosságú az a különbség, mely formai szempontból az eredeti és átvett helynevek között fennáll. Egy nép eredeti helynevei azok, melyeket nem más néptől vett át, hanem a maga nyelvén, saját helynévadási szabályai szerint alkotott. Eredeti helynevek csak lakatlan területen keletkeznek, mert minden nép, ha olyan területre érkezik, mely már előzőleg lakott volt, átveszi az ott élő nép helyneveit. A helynevek, különösen a nagy vizek és jelentős telepek nevei általában igen szívósak s nemcsak ugyanazon, hanem több egymást felváltó nép nyelvében is továbbélnek, hacsak az illető területen az emberi életfolytonosság meg nem szakad. Nincs Európának az az országa, melynek helynevei kivétel nélkül a ma ott élő lakosság nyelvéből származnának s nem egy helynév eredete hizonyíthatólag évezredekre nyúlik vissza. Kihalásuk csak akkor következik be, lia a környék hirtelen, katasztrófaszerüen elnéptelenedik, nem számítva természetesen azokat az eseteket, mikor maga a nevet viselő földrajzi adottság tűnik el (falu elpusztul, víz kiszárad, erdőt kiirtanak stb.). Gyakran előfordul azonban, hogy az ilyen értelmetlenné vált helynevek is fennmaradnak határrészek neveiben. Azt a sokszor felmerülő téves feltevést, hogy a jövevény lakosság új helyneveket adhat akkor is, ha az eredeti neveket módjában volna megismerni, a településtörténet módszertanából egyszersmindenkorra törölni kell, mert ez — eddigi tudásunk szerint — soha és sehol következetesen nem történt meg. Mindebből az következik, hogy az eredeti helynevek egyidősek az illető terület betelepülésével, illetőleg a lakottság folytonosságának megszakadása esetén, ú jratelepülésével. Azt a népet, melynek az elsődleges helynevek tipológiai szempontból tulajdoníthatók, első megtelepűlőnek kell tekinteni, legalábbis a szűkebb környéken. Az eredeti helynevek lehetnek önállóak, ha az illető településnek csak egy neve van. és párhuzamosak, ha több különböző, de azonos értelmű névvel nevezik el ugyanazt a települést. Amennyiben egy terület eredeti helynevei párhuzamos helynévadáson alapulnak, bizonyos megszorítással mindazok a népek, melyekhez az egyes névváltozatok köthetők, egyaránt első települőknek, azaz egyidejű megszállóknak számítanak. Megszorítási azért kell alkalmaznunk, mert más és más megítélés alá esnek a személynevekből és a közszavakból származó helynévpárok. Az utóbbiak esetében, mint már szó volt róla, a változatok keletkezésének egyidejűsége kétséges lehet. Mindenesetre leszögezhetjük azt, hogyha egy területen benepesedésének időpontjában több nép él együtt, a helynevek csak párhuzamosan alakulhatnak. Párhuzamos nevek hiányából azonban mégsem lehet minden esetben a legrégebbi lakosság homogén etnikumára következtetni, mert előfordul az, hogv az együttélő
