Századok – 1947

ECKHART FERENC: Elnöki megnyitó beszéd 1

2 EI.NÖKI MEGNYITÓ BESZÉD Az alakuló közgyűlésen, nmeivel а паду nemzeti ünnep. Ferenc .lözsef koronázásának napjaiban. Ш>7. június 13-án tartottak. az első elnök. Mikó József gróf beszédéből még egy cél megfogalmazása csendüli ki. Ez a magyar lörténolírás átalakulása: ..Homer-féle hősies elem, a regényes, olykor merészségre való ha jlam kiküszöbölése, a mondai elemnek a költészet terére való szorítása" — szóval a történetírók ösztönzése, hogy a kor színvonalán álló műveket írjanak. Azonkívül az új Társulat a tudománynak szélesebb körökben kívánt művelőket szerezni: helyi történetírókat. családtörténészeket, tudománykedvelőket nevelni és nem utolsó sorban kis és nagy Maecenasokat megnyerni, ..akik nélkül soha sehol sem virágzik sem a tudomány, sem a művészet". Mindezt az új Társulat elsősorban folyóiratával, a Századokkal akarta elérni. IIa ennek első tíz évfolyamát átlapozzuk, úgy látjuk, hogy anyagának túlnyomó részét oklevelek, emlékiratok, levelek közlése, pecsétek, címerek, érmek ismertetése, levéltárak leírása, „okmányérdekességek" töltik be. Néhány kisebb-nagyobb cikk és egy-két. inkább csak nagyobb munkákról szóló ismertetés egészíti ki a történeti forrásanyagot. Az anyag nem csekély része vonatkozik a kuruckorra: Thalv Kálmán. II. Rákóczi Ferenc íródeákja, a Társulat első titkára és legtevékenyebb alapítójának érdeklődése köréből. A Társulat működésének irányzatát nem kisebb ember helyeselte, mint a turini .száműzetésből küldött megnyilatkozásaival mindig nagy hatást* elérő Kossuth Lajos. Mikor Thallóczv Lajos, a Társulat segédlitkára 1877-ben megküldte Kossuthnak a Századok azévi első négy füzetét, ö hosszabb levélben válaszolt. Ebben azt fejtegette, hogy nemzet csak ..történelmileg születhetik, történelmileg él, s történelmével kapja és bírja népjogát''. Kossuth, a liberalizmus eszméjének bajnoka úgy látta a történelmet, hogy a nemzetek életében korszakonként egy-egy vezéreszme uralkodik, amélyek szolgálatában nem szabad elkésni. A létért folytatott küzdelem az elmaradottat nyomorúságra kárhoztatja. Mint virágos stílusában mondja: „Melyünket, amelyet az európai társadalomban. mint annak integráns része, történelmünkkel elfoglaltunk, csak úgy tarthatjuk meg. lia a kor vezéreszméje által kijelölt tevékenység ojtványágát történelmi fejleményü nemzeti jellemünk élő tájába ojtjuk". Kossuth ezt a kis történet-filozófiát kiegészítette a módszerre vonatkozó nézetével: ..nagyon helyes, hogy a magyar Történeti Tár-