Századok – 1945-1946
Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21
66 /i, tóth zoltán" A Gyulára vonatkozó regősénekből valók lehetnek a 25. fejezet verssorai is: Omnes loca sibi aquirebant et nomen bonum accipiebant. A Gyula-monda nagyon virulens lehetett, mert Anonymus egyetlen elbeszélésénél sem hivatkozik olyan világosan az énekmondókra, mint az erdélyi honfoglalásnál. A krónika és Anonymus azonban a Gyula-mondának más és más változatait használták. A krónika a László-fia Gyula családja, vagyis a Kán-család által megőrizett, vagy abban dívó változatot jegyzi fel, igazi mondai elemekkel, mint a rómaiak nagy városának romjait vadászaton véletlenül felfedező Gyula kalandja, amelyből a helyi ismeretek lenyomatát nem nehéz felismerni. Jólértesültsége kétségtelen, de krono lógiai zavarokkal, ami viszont ismét a szájhagyományt árulja el. A zavart az egykorú Thietmar értesülése oszlatja el jelezve, hogy a szép Sarolt Géza fejedelem felesége és Szent István anyja, tehát nem az I., hanem II. Gyula leánya.10 4 Mondára vallanak azok a részek is, amelyek Beliudról szólnak, aki Géza és Sarolt közt a házasságot közvetítette és a Kulanról szóló értesülés is. A bőséges hagyományanyagot mutatja, hogy a krónika sokszorosan többet tud Gyuláról, mint a többi vezérekről, kivéve természetesen Árpádot. A régi gesta К tanulsága szerint éppen olyan röviden tárgyalta Gyulát, mint a többi vezéreket, a kibővítés az élő hagyományból később történt. К mégis kiegészíti a krónika bővebb értesülését, mert fenntartotta annak az emlékét, hogy Gyula előbb Magyarországon hódított és csak azután költözött Erdélybe,105 míg ez я többi krónikákból világosan nem derül ki. A Gyula-monda szájhagyományai a krónikákban és Anonymusnál, bán általában egyneműek, mégsem ugyanabból a forrásból buzognak. A szerzők maguk gondoskodtak útmutatásról: a krónika a Kán-nemzetséggel, Anonymus a Zsombor- és a Maglódnemzetséggel való összefüggésekre utal. A. Kán-nemzetség gel való összefüggésre, sőt a tőle való származásra vall ez a részlet: Tertius vero capitaneus Gyula fuit, unde Gyula filius Ladizlai derivatur (XIV 30). László-fia Gyulát a Kán-nemzetség báni (siklósi) ágában találjuk meg, aki először 1257-ben, a küküllőmegyei Radnót nevű birtok eladásakor a beleegyező szomszédok közt szerepel,10 6 majd 1263-ban szolgálatai jutalmául Erdélyben István ifjú királytól Wiz, Munora, Hassach, Nogrech és egyéb az erdélyi udvarnokokhoz tartozó lakatlan földeket nyer adományul.10 7 Fivéré-104 Pater erat Devvix (Géza) nomine ... uxor autem eius bele knegini, id est pulchra domina sclavonice dicta . . . MGSS III. 862. " 10 5 29. Hie iacet [licet] cum aliis in Pannoniam introisset, in partibus Erdevelu tandem habitavit. >»• Hazai Okmánytár VIII. 72 107 Fejér: CD IV. 3. к. 159. és ZW I. 90. A mai Vizakna, Mundra, Háság és С jegyház.
