Századok – 1945-1946
Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21
ttjhutum és gelou 07 vei, László vajdával együtt Gyula 1264-ben szembefordul Istvánnal és a kúnok segítségével haddal támad rá, de kudarcot vall.10 8 Ez a Gyula tehát erdélyi birtokos, a közéletben számottevő szereplő, István ifjú király környezetébe való és a XIII. század^ alapszöveg keletkezésével egykorú, tehát minden lehelősége megvan rá, hogy a Gyula-hagyományt a krónika leié közvetítse. Nem lehetetlen, hogy hasonló anyagközlő tevékenységet erdélyi vonatkozásban más esetben is játszott. A Kán-nemzetségben hagyományosan öröklődő Gyula név és XIV 30 Gyula-legendája félreérthetetlenül bizonyítják, hogy ez a főként Baranyában és Erdélyben birtokló nemzetség magát a régi Gyuláktól származtatta. „Tekintettel a Kán-nemzetségnek erdélyi vonatkozásaira, a mondának kétségkívül van valami genealógiai alapja."108 Az összeköttetést nem nehéz kikövetkeztetni.11 0 A Magyarországba hurcolt Gyulának két fia Bua és Bucna, kiknek nevét Anonymus ez alkalommal említi, a krónika pedig ekkor nem. Mint András, Béla és Levente hercegek párthíveit látjuk újra felbukkanni a testvéreket, akiket ezért Péter király kivégeztet. Gyula és fiai ezek szerint kegyelmet találtak Szent Istvánnál és már az ö családjának odaadó párthíveiként látjuk őket küzdeni és elbukni (XIV 811). Gyula családja birtokokat is kaphatott, vagy szerezhetett, különösen Dunántúlon, ahol a Gyula, Bua és Bucna nevek többször is előfordulnak helynevek formájában, jelezve az alapítók nevét.11 1 A Kán-nemzetségről tudjuk, hogy szintén a Dunántúlon, különösen Baranyában volt a főfészke; leghíresebb tagja, az öreg Gyula bán 1201-ben erdélyi vajda, s a családnak itt később is voltak birtokai, többek közt Küküllő megyében. A Küküllő mentén, akárcsak a Dunántúlon, ismét a Bua, Bucna és Gyula nevekhői képezett helyneveket találunk.112 Karácsonyi János elfogadható feltevése szerint a dunántúli mártírok, Bua és Bucna utódai kárpótlásul küküllőmenti területeket kaptak volna és így keletkezhettek az ottani átszármaztatott helységnevek.11 3 A Kán-nemzetségnek a régi Gyuláktól való leszármazása tehát az elmondottak alapján legalábbis nagyon valószínű, következésképen a nemzetség által közvetített hagyomány hitelessége is nagyon 'alószínü.11 4 Anonymus Gyula-hagyománya nein azonos XIV 30 hagyományával. A Kán-nemzetségen kívül más nemzetségek is őrizték a Gyulákkal való "összefüggés tudatát. Anonymus kétszer is jelzi, hogy az erdélyi honfoglaló vezér utóda a Maglód-nemzetség (c. L'0.). Nem kétséges, hogy ő ezt a meggyőződést a ma ismeretlen Maglód-nemzetség valamelyik tagjától vehette, melynek erdélyi 108 CD IV. 3. k. 407. és Wenzel: AUO VIII 196 (1267). Gyulához I. Wertner M. Turul, 1908. 124—5. A krónika László-fia Gyuláját ő inkább a század elején élt híres „öreg" Gyula bánban véli felismerni. Turul, 1905. 121. 109 Wertner: Turul, 1905. 121. 110 Pauler Gy.: MHK 422. 111 Bua: Baja, Boja, Bólya, Bójád (ETSz I. 543—4., a részletes adatokkal). Bucna, Buhna: Bonyhád, Tolna ni. (ETSz I. 546—7.). Gyula: falu Zala és Vas in. határán.. L. Jakubovich: MNy, 1927. 239—40., Karácsonvi: Századok, 1901. 769—73., ETSz I. 543—4, 546—7. 112 Bua: Bólya a Nagykükiillőtől délre, Selyktől keletre (ZW Urb. I. 202. II. 146, 194.). Bucna, Buhna: Bonyha. a Kisküküllő mentén (ZW Urk. I. 338.). Gyula: Gyula-Medgyes, Bonvhától délkeletre (Ilazai Okm. VII. 106.). A Kánnemzetség erdélyi birtokaihoz 1. Karácsonyi II. 289. A Bólya és Bonyha típusú helynevek megfejtésének helyességéhez 1. az ETSz megfelelő címszavait. 113 Bua és Bucna. Századok, 1901'. 772—3. Hasonló véleményen van Mályusz E. is: A magyarság a középkori Erdélyben. Hitel 1943. 276—7 1 114 Hóman — a Gyulákról vallott hibás felfogásának és a honfoglaló nemzetségek elhelyezésére vonatkozó sokban téves elméletének hatására — drávamenli honfoglaló törzs leszármazójának tekinti a Kán-nemzetséget Turul, 1912. 109.
