Századok – 1945-1946
Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21
48 /i, tóth zoltán" A iordanesi formát és a csataleírást illetőleg szövegpárhuzamaink olyan világosan beszélnek, liogy nem szükséges őket külön is elemeznünk. Anonymus szintétikus és eklektikus szerkesztői eljárását szépen ábrázolja Erdély leírása. Ebben a néhánysoros szövegrészben (Quod terra illa — iniurias paterentur) a legváltozatosabb eredetű motívumok keverednek. A leírás alapja a régi gestából vett párszavas jellemzés (XIV 65), mely Erdély folyóinak aranyhordozó fövényét dicséri. Ez a jellemzés összeolvad Pannónia földjének dicséretével (An. 9, 11.).41 Kétségtelen, hogy Anonymus itt mintául Pannónia leírását vette saját müvéből, amit elárulnak szavai: Quod terra illa irrigaretur optimis fluviis (krónika: plurimis fluviis), quorum nomina et utilitates seriatim dixit. Pannónia folyóinak nevei és hasznosságai ott tényleg fel vannak sorolva, Erdély leírásában azonban a részletezés elöl a szerző a fenti módon tért ki. ami azért feltűnő, mert Gelou országának az elbeszélés szerint a Szamos a főfolyója. Pannónia leírásában szerepel két jelentős •erdélyi folyóvíz, a Maros és a Körös, sőt még a Szamos is meg van említve. Ismerve Anonymus sztereotip gondolkodását és szerkesztési eljárásait, ennek a körülménynek a Gelou-história megítélése szempontjából komoly jelentősége van. A 11. fejezet seregszemléje nemcsak a magyarok ellenségeinek vezéreit sorolja fel, hanem területüket jórészt folyóvizekkel írja körül, Pannónia folyóit pedig így sorolja fel: Danubius, Tyscia, Wag, Morisius, Crisius, Temus et ceteri. Ezek a folyónevek egyúttal a honfoglalás egyes fázisait is jellemzik. A Duna—Tisza Salanus, a Maros és a Körös Ménmarót, a Maros és a Temes Glad és Ajtony területét jellemzi. A határok leírásánál előfordul ugyan a Szamos, de nem Gelou, hanem Ménmarót birodalma határát jelezve. Előfordul azon•ban a Vág, holott a seregszemléből a vonatkozó hős, Zubur éppen úgy hiányzik, mint Gelou. A Vág melléke a gestában egyszer Komáromnak Ketel és Oluptolma által történt alapításával és kétszer Zuburral, illetve Hubával kapcsolatban szerepel. Feltűnő, hogy a Huba—Zubur-históriának legalább ennyi nyoma megvan a seregszemlében. míg a gestában sokkal jelentősebb szerepet játszó Tuhutumra, illetve ellenfelére, Geloura, még célzás sem történik. Mindebből szintén az tűnik ki, hogy Anonymus eredetileg nem szándékozott gestájában a Tuhutum—Gelou-történetről szólni.42 41 Nem tartom egészen lehetetlennek, hogy valamelyes halvány összefüggés van az aranytermő Erdély és Scythia leírása (An. 1.) közt: ibi habundat aurum et argentum et inveniuntur in fluminibus terre illius pretiosi lapides et gemme. A scylhákról: Aurum et argentum et gemmas habebant sicut lapides, quia in fluminibus eiusdem terre inveniebantur. 42 A régi Magyarország nagy folyói közül a folyók névsorából hiányzik a Dráva és a Száva, de hiányukat az magyarázza, hogy a honfoglalás történetében (bár nevük előfordul, Dráva: 47, Száva: 41, 44) semilyen jelentős eseménnyel, vagy személlyel sem kapcsolódnak egybe, illetve a hagyományok ilyet nem őriztek meg.
