Századok – 1945-1946
Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21
46 I. TÓTH ZOLTÁN" Szabolcs, Tas és Tuhutum hadjárata leírásának semmi köze sincs a valósághoz, összetevőit maradéktalanul megtaláljuk a régi gesta felhasznált adataiban és motívumaiban (amelvek az elbeszélés gerincét adják), az így keletkezett keretbe beleillesztett etimológiákban és a gyér lielyi hagyományból származó elemekben.3 0 Még meglepőbbek és közvetlenebbek az egyezések Anonymus gestájával. A Névtelen munkája írásakor a régi gestán kívül a szóliagyományt is felhasználta, értesüléseinek előadására pedig saját művének kész formáit vette kölcsön, elsősorban a bonfoglalás alapelbeszélését, mely mintegy kánonul szolgált valamennyi részletfoglalás számára. A típus természetesen nem alkalmazható teljes merevségében, az adott körülményekhez úgy ahogy hozzá kell idomítani. Így történik az, hogy az alaptípusról sokszorosított elbeszélés egyes részletei mintául szolgálnak egy következő részlet számára, úgyhogy igen bonyolult, de kinyomozható motívumkeveredés támad.3 7 A minta felismerését megkönnyíti a 11. fejezet seregszemléje, ahol a mű egy korábbi kialakulási stádiuma, illetve tervezete van lerögzítve. Az itt felsorolt népekről, hősökről és vidékekről szóló elbeszélések korábban keletkeztek, mint azok, amelyek ebben a fejezetben nincsenek beharangozva. Ilyenformán feltételezhető, hogy a seregszemlében szereplő Saíanusszal, Ménmaróttal, Gladdal, Ajtonnyal kapcsolatos részletek voltak mintái a Gelouról szóló részleteknek és nem megfordítva. Viszont utóbbi esetleg mintája lehetett, az előbbieken kívül, a mai gestában még szereplő más elbeszélések részleteinek. 36 Utóbbiakra konkrét nevek mutatnak rá: 21. nobilissimus miles Ecvlsu; 28. Cumanus miles nomine Huhot. 6. Ound pater JEte, a quo genus Calan et Colsoy descendit. Ügy látszik, hogy Anonymus értesülései a nemzetségi monostorok körül csomósodtak. A (Baár-)Kalán nemzetség monostor^: lllésmonostora (Elleusmonustra, ma Ellés puszta, Anjoukori Okmánytár 11. 259) ott fekszik, ahol Anonymus a nemzetség őseinek birtokairól szól. A Szente-Mágócs nemzetség egyik ágának, a Kölcseyeknek Cégénymonostora volt a nemzetségi monostora, mely 1(181 előtt már létezett (Szentpétery I.: Hegesta I. 43—1, Karácsonyi III. 68.). Egy Culcey comes szerepel már a negyvenes években is, aki Pais D. feltevése szerint azonosítandó Anonymus Colsoy-ával (MNy, 1929. 127.). Ebben a nemzetségben az Ete név valóban többször előfordult (Karácsonyi III. 68.). Hasonló összefüggéseket találhatunk Ketcl-\e\ (c. 15.) kapcsolatban, aki a hely és a név tanúsága szerint a Katapán nemzetséghez tartozott. (V. ö. az li244 előtt elhalt Katapán-nembeli Kethel-lel. Wenzel: AUO VII. 180.) Anonymus müvének töredékvoltát mutatja az a megfigyelés, hogy egyes nemzedékek dolgaira a királyok korában még visszatérni szándékozott, így a Maglód és a Katapán nemzetségek esetlében. C. 6. ut inferius dicetur;. 15. ut in sequentibus dicetur.) 37 Szabolcs és Tas elbeszélésének kialakulási menete a következő. Adva van a Szabolcs és Tas helynév, ezek etimológiai magyarázata kedvéért indokolatlanul a felső Tiszántúlra helyezi az eredetileg más vidéken megszállt Szabolcs és Tas személyeket. A hódítás leírásához a kellékeket a régi gestának a kún betörésekről szóló részeiből kölcsönzi, mert ezek részben az említett vidékeken bonyolódnak le. Végül Tuluitumot is odacsatclja harmadikul, amire a kún betörésekről (XIV 137) szóló és a Tuliutummal azonosított Gyuláról szóló gestai rész (K 29) indíthatta. (Itt arról van szó, hogy Gyula előbb Pannóniában hódított és csak azután lakott Erdélyben.) Az így keletkezett elbeszélést személyes ismerőseinek őseivel kapcsolatos konkrét értesülésekkel, nemzetségi hagyományok helyi adataival tűzdeli meg.
