Századok – 1945-1946

Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21

TTJHUTUM ÉS GELOU 45 Nagy óvatosságra int beiinür.ket az a tény, hogy' Anonymus tekintélyes mér­tékben kiaknázza a krónikát akkor is, amikor eredetiségének úgyszólván teljes látszata megvan. Anonymus szabados szerkesztői eljárását látva, bizonyos mér­tékben igazat kell adnunk Macartneynek, aki szerzőnk gátlástalan módszerei­ről (unscrupulous methods) ír. A helyismeretéről mondott dicséretek egyrészét is néhot revízió alá vehetjük, ha értesüléseinek forrását kikutattuk. Ennek illusztrálására bemutatjuk a Szabolcs, Tas és Tuhutum állítólagos hármas had­járatának a motívumait és forrásait (a 49—24. fej. összes helyneveivel) : Anonymus 19 Castrum Byhor 19, 20, 21 fluvius Zomus 19 confinium Nyr 21, 22 partes Nir (Nyr) 22 silvae Nyr 20 portus Lucy (Tiszaluc) 20. 21 Castrum Zobolsu 21 Saruuar (castrum Thosu) 21 forum Thósu 21 castrum Zotmar 21 portae Mezesinae 22 Zyloc, Zíloc 22 Umusouer 24 terra Ultrasiluana XIV3 3 102 civitas Byhor 137 Byhor 102 fluenta Zomus 102 provincia Nyr 137 tfansiens Tysciam in Cothoyd Helynévmagyarázat 102 porta Meses Északerdélyi nemzetségi hagyomány 137 Vmsoer 137 Ultrasiluanum regnum A hadjárat helyneveinek javarésze a régi gesta Salamon- és Szent László­kori kún betöréseinek helyneveivel egyezik, több helynév Anonymus etimo­logizálásainak rovására Írandó.3 4 Szatmár említését a Szamos-folyó automa­tikusan hozza magával, Zilah neve az északerdélyi magyar nemzetségektől származó értesülés; a Körös-folyó pedig a Ménmarót-história alkateleme, mely­nek Szabolcs és Tas históriája tudvalevőleg epizódja. Anonymus igazi szemé­lyes földrajzi tudására csupán a tiszai átkelők és a 28. fejezet helynevei jel­lemzők. Bár a felsorolt párhuzamok önmagukban is kizárják a véletlen egyezés lehetőségét, esetleges gyanúnkat eloszlatják a motívumegyezések. Ilyen a meszesi kapu emlegetése (c. 22., 23.), ami a kúnok által áttört meszesi gyepük (XIV 102 Cuni a superiori parte porte Meses ruptis indaginibus) visszhangja. Anonymus nem hagyományból ír Árpád meszesi országhatáráról, hanem csak magyarázza a gestát, ahol a kúnok „irrupuerunt in Hungáriám", tehát azon túl nem Hungaria volt. Megtalálta itt Anonymus az Ultrasiluanum regnum-ot éppen úgy, mint a hadsereg részekre bontásának motívumát is: Anonymus C. 20. Tunc constituerunt, quod Tosu ... et Zobolsu . . . nec non Tu­hutum . . . irent. Qui . . . Thysciam transnataverunt in portu Ladeo. 21. Tunc Zobolsu et socii sui totum exer­citum in duas partes diviserunt, ut una pars iret iuxta fluvium Zomus et altera pars •per partes Nir. . ,35 et ve­nerum versus fluvium Zomus ad ilium locum, qui nunc dicitur Saruuar. XIV 137 (Copulch) Deinde transiens Tysciam ir\ Thocoyd exercitum suum in tria agmina divisit. Duo aguiina versus sabulum vastare proposuit. unum vero circa Tysciam debellare dimisit. Debellantes vero et predantes venerunt in locum, qui dicitur Be­chey... 33 A 137. fej. V-nek egy régebbi forrásból származó interpolációi közül való. 34 Erre az utolsó fejezetben még részletesen visszatérünk. 35 A Nyírség talaja közismerten homokos. A sabulum könnyen felidézhette a nyírségi homok képzetét. Ha figyelemmel kísérjük An. 21—22. f.-ét, valóban három sereg útját írja le, melyek közül kettő a Nyírségen vezetett keresztül.

Next

/
Thumbnails
Contents