Századok – 1945-1946
Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21
44 I. TÓTH ZOLTÁN" hierarchiát állapítva meg az egyezésekben.3 2 A motívumok azonossága ezek szerint önmagában még nem jelent feltétlenül kölcsönzést, vagy átvételt, de a motívumok egyező helyzete egy szerkezelen belül, vagy az egész szerkezet azonossága már súlyosabban esik a latba és a kölcsönzést igazolja. Mindez azonban csak köntös és keret, a tartalom és a lényeg az értesülés hitelessége, melynek előadására a forma szolgál. VI. Tuhutum és Gelou históriájának összetevői. Az írott források. A következőkben közöljük a 24—27. fejezet teljes szövegét, melléje helyezve egyrészt a krónika, másrészt Anonymus gestájának egyező részleteit: (L. a IV. mellékletet.) A honfoglalás elbeszélésének tárgyalásánál láthattuk, hogy Tuhutum és Gelou históriája a Salanus-história szerkezetének mintájára van felépítve. Akár a krónikával hasonlítjuk össze, akár a Névtelen gestájának többi részével, olyan nagy, szinte tökéletes az egyezés, hogy külön-külön bármelyikből majdnem maradéktalanul összeállítható. Fentebb közölt szerkezeti vázlatainkat jelen részletes táblázatunk közvetlenül és részletesen világítja meg. Megállapíthatjuk, hogy Tuhutum és Gelou históriája, tehát az erdélyi magyar honfoglalás története Anonymus gestájában értesüléseiben, motívumaiban, stíluselemeiben, kifejezéseiben, sőt felépítésében nagy mértékben a gestának egy régebbi formájára támaszkodik. Azonos a gestával az egész iordanesi forma: a megpihenés, a kikémlelés, a föld dicsérete, a kém jelentés; de azonos a csataleírás is: az ellenfél ismertetése, félelme, elősietése, a folyóparti! találkozás, a hajnali harci készülődés, a kemény küzdelem, az ellenfél futása vára felé a veszteség láttán, üldöztetése és elpusztulása. A számóttevő mozzanatok közül mindössze a folyón való fortélyos átkelés, a meghódolás és a vele kapcsolatos etimológia nem található meg a gestában. Kétségtelenül hatottak az elbeszélésre a krónika Salamon- és Szent László-kori részletei, mégpedig lényegesen nagyobb mértékben, mint ahogyan azt például Hóman elképzelte. Innen való a csataleírás némely mozzanata is. 32 A típusokban való szerkesztés megmagyarázására felhozható az oklevélszerkesztők eljárása, akik formulariumokból kívülről megtanult sztereotip kifejezéseket alkalmaznak, sőt magát az oklevél szerkezetét is egy egész elméleti diszciplína, az ars dictandi határozza meg. A gestaíró motívum- és szerkezetismétléseiben lényegében hasonló jelenségre ismerhetünk rá, amit a gyakorlati szükségleten túl (a nyelvvel való nehézkes bánás) még a gondolkodás alapjellege (a típusokban való látás) indokol. Csakhogy az oklevélírót formulariumai segíteltlék, míg a gestaíró inkább csak irodalmi mintaképeket követhetett. Ismeretes, hogy Anonymus gestájában sokszor alkalmaz diplomatikai eredetű formulákat -— erre Madzsar I. és Jakubovics E., teljes részletességgel pedig Szilágyi Lóránd (Századok, 1937) mutatott rá —; ezekkel analóg szerepű sztereotip kifejezéseket, sőt az oklevél sztereotip szerkezetének megfelelően. adott esetekben egész szerkezeteket is ismétel. %
