Századok – 1945-1946

Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21

TTJHUTUM ÉS GELOU 29 indítóoka az, hogy a szerző a régi gesta Gyula-motívumához alkalmazkodik és arra törekszik, hogy Tuhutumnak minél kiemelkedőbb helyet biztosítson a honfoglalás hősei sorában. Nem tételezhetjük fel, hogy Tuhutum a 21—23. fejezetekben, tehát a Nyírség és az Érmeilék meghódításában reálisan szerepelt volna, mert a Tuhutumra, de még a Szabolcsra és Tasra vonatkozó részletek szerkesztett volta is nyilvánvaló és főként, mert a rávonatkozó hagyomány nem a Nyírséggel, vagy a Szilágysággal, hanem Erdélylyel függ össze. Nem egyezünk Karácsonyival abban sem, hogy mi a 24—27. fejezet szerzőségét nem a XIII. század végén élő másolónak tulajdonítjuk. Nyilvánvaló szöveg- és stíluskritikai okok kétségtelenné teszik, hogy kizárólag Anonymus írhatta meg őket. A Meszesi-gyepű honfoglaláskori hagyománya dolgában sem egyezünk meg vele, mert — mint azt később bizonyítani fogjuk — ennek emlegetése, egészen más vonatkozásban, a régi gestára megy vissza. Kimondhatjuk tehát eredményképen, hogy Tuhutum históriája a gestába később került bele, mint Szabolcs és Tas története; ilyen értelemben tehát, ha nem is kifejezett interpolációval, de interpolációs jelenséggel állunk szemben. Ez a megállapítás a gesta kialakulásának megvizsgálását írja elő számunkra. III. .4 gesta kialakulása. A honfoglalás történetének megrajzolásában Anonymus főforrása közhidomás szerint a Szent László korában keletkezett Gesta Ungarorum és talán még más jelentéktelenebb írott forrás volt. Rendkívül fontos szerepet játszik azonban értesüléseiben a szóhagyomány. A gesta értesülései eredetének és az egész mű megértésének kulcsa az a viszony, ami írott forrásai és az élő hagyomány közt van. A prológusból értesülünk, hogy fiatal korában egy trójai históriát is írt Dares Phrygius nyomán. Mikor egy volt iskolatársa Anonymus! ígéretének, egy magyar história megírásának teljesítésére figyelmezteti, arra vállalkozik, „ut, sicut hystoriam Troianam bellaque Grecorum scripseram, ita et genealógiám regum Hungarie et nobilium suorum . . . scriberem". Még ha a baráti felkérés csak ürügy volt ebben az irodalmi levél formájú prológusban, a gesta eredetileg akkor is a párizsi iskolás trójai história írott forrásokból merítő típusát tartotta szem előtt, az után indult útnak. Másfelől példaként ott volt előtte a régi gesta II. Géza koráig terjedő folytatása. A prológus felsorolja a főbb dolgokat, melyekről Anonymus írni szándékszik: a magyar királyok és nemeseik genealógiájáról, a hét főszemélvről, akiket Hetumogernek neveznek, Scythia leírásáról, Álmos születéséről és vezérré választásáról, meghódoltatott országokról és királyokról, u magyarok népnevének magyarázatáról. Mindezek a dolgok, talán a legutolsó kivéte-