Századok – 1945-1946

Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21

TTJHUTUM ÉS GELOU 27 fejezetben tárgyalja a szerző. Szabolcs és Tas a Szamos mentén és a Nyírségen, Tuhutum a Nyírségen és az Érmelléken át haladnak a közös cél, Zilah és a Meszes kapu felé, ahol találkoznak. Itt határozzák el, hogy Árpád birodalmának a Meszes kapunál legyen a, határa, s az átjárót gyepűvel erősítik meg. A 23. fejezet tartalmilag semmi újat nem hoz, csupán elismételi a 22. fejezetből ismerteket és újból kiemeli, hogy „donec confinia regni firmaverunt obstaculis firmissimis". Minden jel arra vall, hogy a szerző ebben az irányban nem szándékozik további hódításra vinni hőseit. A 28. fejezet szervesen viszi tovább a Menumorout elleni akció elbeszélésének fonalát : „Tosu verő et Zobolsu adepta victoria reversi sunt ad ducem Árpad..." A Karácsonyi 'szerint interpolált 24. fejezet eleje: „Et dum ibi diutius morarentur" -— kissé sután és ellentmondóan illeszkedik az előző fejezet végéhez: dum... plure.i dies ibi manserunt. Itt tehát valóban van törés, melyet Anonymus igyekszik áthidalni. Hogy itt van törés, megvilágítja az a megfigyelés, hogy az Omsóér (— Ér) kétszer is, a 22. és a 28. fej.-ben szerepel benne: C. 22. Tuhutum vero et filius suus C. 28. (Tas és Szabolcs) deinde Horca per partes Nyr equitantes egressi descenderunt iuxta quendam magnum sibi populum subiugaverunt lluvium nomine Humusouer et vertea silvis Nyr usque ad Umusouer. El runt usque ad lutum Zerep. sic ascendentes usque ad Zyloc pervenerunt. Az Omsóér kettős említése, csekély vízről lévén szó, kissé feltűnő. Még feltűnőbb azonban, hogy a két említés egymásnak mintegy a tükörképe, az egyik a völgybén fölfelé menést, a másik leereszkedést jelöl, sőt az is kitűnik, hogy a második említés az eredetibb változat, mert ebben ismeretlen elemként jelenik meg a folyócska (iuxta quendam fluvium nomine Humusouer), míg az első előfordulás már tudott dologról szól (usque ad Umusouer). Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy a 22. fejezet Tuhutumról szóló része később készült a TasróF és Szabolcsról szóló résznél és elemeit emettől kölcsönözte, legvilágosabban az Omsóér esetében, de másutt is felismerhetően: C. 21. Tunc Zobolsu et socii sui C. 22. Tuhutum vero et filius suus totum exercitum in duas partes divi- Horca per partes Nyr equitantes ma-serunt, ut una pars iret iuxta fluvium gnum sibi populum subiugaverunt a Zomus et altera pars per partes Nir silvis Nyr usque ad Umusouer. Tunc ...[Szatmár közös elfoglalása után Sza- Tuhutum et-filius suus Horca de Zibolcs és Tas] ad partes Mezesinas ire loc egressi venerunt in partes Mezeceperunt. C. 28. Tosu vero et Zobolsu sinas ad Zobolsum et Thosum. [Tuh. adepte victoria reversi sunt ad du- et Horca] usque ad Zyloc pervene-cem Árpad subiugando totum popu- runt contra eos nemine manu m le-lum a fluvio Zomus usque ad Crisium vante, quia dux Menumorout et sui non et nullus contra eos ausus fuit manus sunt ausi pugnare contra eos, sed levare. Et ipse Menumorout dux fluvium Cris custodire ceperunt. eorum magis preparabat vias suas in Grecia eundi, quam contra eos veniendi. * Ebből a szövegpárhuzamból kiderül, hogy Tuhutum hadjárata a Nyírségen és az Érmeiléken úgyszólván semmi olyan elemet nem hoz az elbeszélésbe, ami Tasnál és Szabolcsnál meg ne volna, sőt az egész hadjárat elbeszélése mintegy megismétlése a két vezér hadjáratának. Anonymus csak akkor szerepeltet személyeket, ha valamit meg akar általuk magyaráztatni. Szabolcs és Tas hadjárata nem történetileg hiteles elbeszélés, hanem az író megszokott módszereivel és kellékeivel készült találmány, melynek egyik célja Szabolcs várának és Tasvásár keletkezésének etimológiai magyarázata.9 Tas és Szabolcs elbeszélésének egy másik döntő összetevője a régi gestának az erdélyi kún be-9 L. ehhez még 45—7. 1.