Századok – 1945-1946

Ismertetések - Pásztor Lajos 294

2(294 ISMERTETÉSEK budapesti zsidó magángyűjteményeknél és a vidéki közkönyvtáraknál, de egyenesen katasztrofális a vidéki magánkönyvtáraknál. Berkovits Ilona: Egy Corvin-kódex származása. A tanulmány a Széchényi-Könyvtár egy corvinájának, a velencei egyezmény alapján a bécsi Nemzeti Könyvtárból hazakerült, Cod. lat. 424. jelzetű antifonáriumnak az eredetét kutatja. Megállapítja, hogy a kódex, melynek díszítése több kéz munkája, egy burgundi iskolázottságú francia vagy flamand mester műhelyében készült, s az egyetlen francia eredetű a hiteles corvinák között. Hatása világosan felismerhető egy 1848—1849-ben Budán készült kódexen, a korábbi budai kódexeken viszont ennek a hatásnak nyoma sincsen. Mindez nagyon valószínűvé teszi a feltevést, hogy a kódex Filipecz János kancellár és nagyváradi püspök 1487-i franciaországi követ járásával kapcsolatosan került Magyarországra, mégpedig szerző véleménye szerint VIII. Károly ajándékaképen. Gerézdi Babán: Aldus Manutius magyarországi barátai. Szerző gondos kézzel állítja össze a nagy velencei nyomdász magyarországi kapcsolatait; gazdag adatanyagának hátteréből a XVI. század első két évtizede magyar humanizmusának eleven képe bontakozik ki. A magyar irodalombarátokra csak a századforduló után kezd nagyobb vonzóerőt gyakorolni Aldus officinája, a humanista világnak ez a kimagasló központja, mégpedig nyilván azért, mert Aldus eddig az időpontig főleg a görög auktorok feltámasztásának szenteli munkásságát, s csak ekkor kezd intenzívebben foglalkozni latin remekírók kiadásával. Az előbbiek iránt Magyarországon kicsiny az érdeklődés, annál nagyobb azonban az utóbbiak iránti: a magyar humanizmusra igen kedvező fényt vet az Aldus-officina magyar vonatkozásainak nagy száma. Aldus maga így ír a magyarokról: „közületek sokakkal a llegbarátibb viszonvban voltam, nem is tudom, miféle csillagzat hoz mindig össze veletek". A kapcsolatok többnyire a királyi kancellária felé mutatnak, melynek vezetője, Szatmári György — a későbbi prímás, az irodalom lelkes pártfogója, s a magyar szellemi életnek ezekben az években vezéralakja, — a kancellária szekretáriusaiul csupa humanisztikus műveltségű férfiút szemelt ki. Hogy csak néhányat említsünk Aldus magyar kapcsolatai közül: Thurzó Zsigmond kancelláriai titkár és fehérvári prépost 1501-ben régi barátságukra hivatkozva felkéri Aldusl Cicero Epistoláinak kiadására, s Aldus e kérésnek azonnal eleget is tesz: már négy hónap múlva megjelenik az Epistolae^ familiäres, Thurzóhoz intézett előszóval. 1505-ben Brodarics István, aki ekkor még zágrábi kanonok, majd később úgy látszik maga Szatmári is, érintkezésbe lépnek Aldussal Janus Pannonius munkáinak kiadása ügyében; ez a kiadás azonban nem valósul meg. 1513-ban Aldus egy másik Ciceró-kiadását Csulai Móré Fülöp kancelláriai titkárnak ajánlja, aki ismételten hosszabb ideig tartózkodik Velencében követként, s ebben az ajánlásban magasztalólag ír a magyarországi Cicero-kultuszról. 1514-ben Vértesi Jánosnak ajánlja a Musurus gondozásában megjelent Athénaeusát; az ajánlás ürügye, hogy Vértesi Musurus tanítványa, oka pedig nyilván az, hogy Bakóez Tamás unokaöccse. Megyericsei János királyi titkár, kolosi főesperes dáciai epigráfia-gyűjteményét egy, az Aldus unokájának a tulajdonából a Vatikánba került kódex őrizte meg; miután e gyűjtemény elkallódott eredetijét Csulai Móré Fülöp levitte Velencébe, feltehető, hogy tárgyalt Aldus örököseivel annak kiadásáról. 1623-ban végre magyar ember munkája hagyja el az aldusi sajtót: Seneca Quaestiones naturalesének kitűnő és nagy elismeréssel fogadott kritikai kiadása, Matthaeus Forlunatus Pannoniusnak, a XVI. század eleji magyar humanizmus talán legérdekesebb alakjának tollából. Pásztor Lajos: Károlyi Sándor önéletrajzának ismeretlen részlete 1698— 1703. A nagy forrásértékű önéletírás eddig — az eredeti kézirat csonkasága következtében — csak töredékesen, az 1098—1703. évek eseményeit tárgyaló rész híjával volt publikálva. Szerző most a gyöngyösi ferencesek könyvtárában megtalálta az eredeti kézirat egy teljes másolatát, s ennek alapján szöveghűen leközli az önéletrajz eddig ismeretlen részét. A leközölt szakasz kétségtelenül egyik legérdekesebb része az önéletírásnak, mert Károlyi ebben mondja cl, hogyan érlelődölt meg benne az elhatározás, hogy a feikelők oldalára álljon. DOMANOVSZKY AKÓS