Századok – 1945-1946
Tanulmányok - DEÉR JÓZSEF: A IX. századi magyar történet időrendjéhez 3
A IX. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNET IDŐRENDJÉHEZ 13 ügyelő tudákos krónikás, hanem a népi és dinasztikus hagyománynak a szó igazi értelmében vett „naiv" elbeszélője volt, s így mondanivalójának értéke végeredményben független elbeszélése időrendjének egyes botlásaitól, melyeket éppen a modern kútfőkritika van hivatva feltárni és helyesbíteni. Lényegében mondai, sőt mithikus elbeszélés ez, teljesen hasonló az egyéb steppei barbárok más forrásokból jól ismert történeteihez, melyekben monda és valóság szételemezhetetlen egységben jelentkeznek.39 Termács eredeti elbeszélése valószínűleg még színesebb, gazdagabb lehetett, mint a ma ismert 38. fejezet. Valószínű, hogy a császár iratának célja szerint egyszerűsítette és racionalizálta a barbár főnök hoszszadalmas meséjét, melyből eredetileg talán a Turul-monda és a vérszerződés sem hiányzott.4 0 így nézve a dolgokat, nem akadhatunk fenn azon, hogy Konstantinos a fejedelemválasztást határozottan Árpád személyéhez kapcsolja és közvetlenül a honfoglalást megelőző időkbe helyezi. Ez ugyanis semmi egyebet sem bizonyít, mint azt, hogy informátora a magyar hagyománynak arról a változatáról tudósította, mely szerint nem Álmos, hanem Árpád volt az első fejedelem. Mivel P. mester Gestája —- éppen úgy, mint a zágrábi és váradi rövid krónikák — Álmost mondja primus dux Hungariae-nék,41 Kézai és későbbi krónikák viszont az ő rovására mindenütt Árpádot helyezik előtérbe,4 2 úgylátszik, ez a kérdés a magyar hagyományban éppen úgy tisztázatlan volt, nézeteltérésekre és vitákra adott alkalmat, akárcsak Andrásnak, Bélának és Leventének Vazultól, illetőleg Szár Lászlótól való származása. Annak erőteljes hangoztatása, hogy „ezen Árpád elölt pedig sohasem választottak maguknak fejedelmet a türkök", szinte úgy hangzik, mint a krónikák polemikus dicunt quidam-jai. Az Árpád utáni nemzedék — köztük Termács és Bulcsu — előtt nyilván oly monumentálissá nőtt a honfoglaló emléke, hogy mindent, így nemcsak a honfoglalást, hanem a fejedelemség megszervezését is neki tulajdonították, ugyanazzal a gon-39 Alföldi: A tarchan méltóságnév eredetéről. MNy. XXVIII (1932) 206. 1. 40 Valószínűleg az eredeti elbeszélésnek ez a mithikus természete magyarázza Konstantinosnak azt a sok fejtörésre okot adó állítását is, mely szerint a magyarok Lebedias előtt mindössze három évig éltek volna együtt a kazárokkal. 11 Prologus: SS rer. Hung. 1 33. 1. 4- A XIII. századi átdolgozó a királyságot szemben az ősi közösségi szervezettel idegen intézménynek, német lovagok találmányának tekintii (Comp, saec. XIV. c. 41: Istorum etiam consilio etl auxilio super Hungaros rex est constitutus. SS rer. Hung. I 297. 1.) s ezért1 ugvanúgy, mint Kézai, eltüntetni iparkodik a fejedelem ,és a kapitányok közötti különbséget. Árpád csupán primus capitaneus, viszont a kapitányok mindegyike egyben saját exereitus-ának dux-a is (Kézai c. 26, id. h. 165), d« csak a communitas megbízásából és időlegesen, pro tempore (Kézai c. 42, id. h. 172). Ezért ezek a kútfők a fejedelemválasztásról nem is beszélnek, de viszont abból1, hogy Álmos helyett mindenütt Árpádot helyezik előtérbe (Comp. saec. XIV. c. 28, id. h. 287. к. és Kézai с. 27, id. h. 165), a fejedelemválasztás hagyományának egy Árpádhoz kapcsolódó változatára kell következtetnünk.
