Századok – 1945-1946
Tanulmányok - DEÉR JÓZSEF: A IX. századi magyar történet időrendjéhez 3
A IX. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNET IDŐRENDJÉHEZ 11 hatatlan volna a cui prodest, vagyis az, hogy egy ilyen célzatosságnak mi értelme lehetett volna akár a honfoglalás, akár pedig Konstantinos korában, amikor a magyarokat semmiféle mesterkedéssel sem lehetett a jólértesült bizánciak előtt kazár segédnépként feltüntetni. Miként ezt már Bury 31 és Moravcsik32 is kiemelték, a császár általában igen keveset ír a kazárokról, amit pedig a 38. fejezetben elmond róluk, mindaz kivétel nélkül magyar vonatkozású s az elbeszélés tiszta magyar elemeitől el sem választható. Már pedig nem valószínű, hogy egy kazár informátor a császárt csak magyar vonatkozásokról tájékoztatta, vagy hogy az csak ilyenek felől érdeklődött volna. Viszont a 38. fejezet számos oly tudósítást tartalmaz, melyekről csakis egy magyar informátor tudhatott. Ilyen a nép régi neve és a Perzsia felé elszakadt néprész említése, különösen pedig az ehhez fűzött következő megjegyzés: „ezek a nyugat felé lakó türkök mind a mai napig követeket küldenek a türköknek imént említett, keleten, Perzsia felé lakó népéhez, szemmel tartják őket és gyakran választ is nyernek tőlük".3 3 A kapcsolat tehát a magyarok új dunamenti hazájában, Konstantinos idejében is fennállott s így a császár arról csakis egy egykorú, ott élő, ezekről a követ járásokról tudó magyar ember révén értesülhetett. Lehetséges volna ugyan e fejezet eredetével kapcsolatban bizonyos kazár és magyar értesülések kombinációjára gondolni, ez azonban az előbb elmondottaktól függetlenül már azért sem valószínű, mivel Moravcsik Gyula megállapítása szerint Konstantinos általában „az eredeti feljegyzéseken az egyesítés alkalmával sem változtatott, ... a különböző forrásokból származó tudósítások ellentmondásait nem egyeztette és a becsúszott tévedéseket nem igyekezett kijavítani". Az egész műnek bizonyos tákolt jellege ^an, az tulajdonképen különböző időben, különböző alkalmakra készült „hosszabb-rövidebb jegyzetek halmaza".3 4 A különböző eredetű információk kombinálása kazár-magyar viszonylatban éppoly kevéssé hihető, akárcsak a magyar információknak bizonyos állítólagos szláv értesülésekkel való elegyedése, melyet ugyancsak a 38. fejezettel kapcsolatban Macartney feltételezett,35 s amit Moravcsik38 éppen a mű szerkesztésmódjára való utalással utasított el. Hogy a 38. fejezet a besenyők földjére vonatkozó két utolsó mondât kivételével, egyetlen összefüggő egészet alkot, alátámasztja az is, hogy a stereolip őn szó vezeti be. A itfiéov ŐTI vagy ŐTI formulaszerű használata Konstantinosnál annyit jelent, hogy „minden egyes fejezet, vagy minden egyes ilymódon bevezetett feljegyzés egy más írott forrást, illetőleg egy más 31 The treatise De Administrando imperio. BZ 15 (1906). 32 Id. m. 151. I. 33 MHK 123. 1. 34 Id. m. 152—153. 1. 35 Id. m. 98 kk. 36 Byz. Zeitschrift 33 (1033) 385. 1.
