Századok – 1945-1946
Tanulmányok - DEÉR JÓZSEF: A IX. századi magyar történet időrendjéhez 3
10 DEÉR JÓZSEF bizánci-magyar szövetségről és a bolgár háborúról sem történik benne említés. Nem alapulhat tehát írott bizánci forrásokon, de még élő udvari hagyományokon sem s így a benne előadottaknak nem a császári szerző személye, bizánci eredetű tárgyismerete, jólértesültsége ad súlyt A 38. fejezet kizárólag külföldi eredetű értesülésen alapul s a kérdés csak az, hogy milyen eredetű és hány információval kell számolnunk? A szláv információ feltevése25 a támogatására felhozott érvek gyengesége következtében ma már elejtettnek tekinthető.2 6 Annál szívósabban tartja magát azonban a kazár tájékoztatás hipotézise, melyet az idevágó irodalomban tudomásom szerint elsőnek Marczali Henrik kockáztatott meg. Marczali attól a régebbi felfogásától eltérően, mely szerint Konstantinos tudósításai jórészt korunkra nem jutott írott bizánci emlékeken, elsősorban követ jelentéseken alapulnának,2 7 később azt a véleményt nyilvánította, hogy a fejedelemválasztás elbeszélésében „kozár tendentia" érezhető s ezért „a császár értesüléseinek egy része kozár forrásra vezethető vissza. Tudjuk, hogy Konstantinápolyban mindig voltak kozár zsoldosok, azt is tudjuk, hogy arra felé igen gyakran járt görög követség".28 A kazár információ feltevésére tehát csak másodlagosan és pedig azért volt szüksége Marczalinak, hogy vele a vélt kazár tendenciát megmagyarázhassa. Ez azonban már maga is feltevés, mégpedig igen kevéssé valószínű feltevés. Egyszerűen úgy keletkezett, hogy Marczali még nem ismerte fel a 38. fejezet elbeszélésének leglényegesebb tulajdonságát, t. i. az újabb és a régi események kronológiai és okozati összekapcsolását s szószerint véve Konstantinost, Árpádot Lebedias kortársának tartotta. Tendenciáról u"vanis csak addig beszélhetünk, amíg ezt Konstantinosnak elhisszük, — ha nem, mindjárt eltűnik a tendencia s vele együtt a kazár információ valószínűsége is. A kazár uralkodó hatalmának kiemelése önmagában még nem célzatosság, hiszen — miként ez Ihn Fadlan útleírásából kiderül29 — a kagán még a X. században is egész Kelet-Európának tekintélyben és gazdagságban első helyen álló s minden szomszédja által utánzott uralkodója volt, akit még a bizánciak is különleges megtiszteltetésekben részesítettek.30 Egy X. századi magyar informátornak tehát éppúgy nem eshetett nehezére a kazár kagán régi befolyásáról megemlékezni, mint ahogy a magyar vezérek sem titkolták Gábriel követ előtt, hogy a besenyők erősebbek náluk és ők bizony félnek tőlük. Másrészt a kazár tendencia feltevésében teljesen magyaráz-25 Az idevonatkozó régebbi irodalomra 1. Szabó Károly: A vezérek kora 162—163. 1. és Marczali: MHK 98. 1. 26 Moravcsik: A magyar történet bizánci forrásai M. Tört.-tud. kézikönyve I 6/b, 155—,156. 1. és Byz. Zeitschrift 33 (1933) 385. 1. 27 Ungarns Geschichtsquellen im Zeitalter der Arpaden (1882) 129. 1. 28 MHK 98. 1. 29 § 94 kk.: Zeki Validi Togan 98 kk. 30 Ostrogorsky: Die byzantinische Staatenhierarchie, Seminarium Kondakovianum VIII (1936).
