Századok – 1945-1946

Tanulmányok - DEÉR JÓZSEF: A IX. századi magyar történet időrendjéhez 3

A IX. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNET IDŐRENDJÉHEZ 9 mentén való letelepedéséről arab és örmény források is megemlékeznek. A IX. század végén élő Baladori nevű arab történetíró szerint 750—760 között jelenik meg Örményországban a savrdi nevü nép, mely itt a XI. század elejéig szerepel s teljes joggal azonosítható a Konstantinos-féle szabartoiaszfaloival.24

E szerint tehát Lebedias nem kortársa Árpádnak, de talán még Álmosnak sem, hanem valószínűleg a VIII. század második felének szereplő je, akit Konstantinos anakronisztikusan egy évszázaddal későbbi eseményekkel és személyekkel hoz kapcsolatba. Támogatja ezt a kronológiai feltevést a szabartoiaszfaloi népnév nyilvánvaló régiessége is. Használatának t. i. a IX. század első felében, a szorosabbra fonódó kazár-magyar viszony korában, mellyel a türk elnevezés általánossá válása is összefüggésben állhat,24a

már nem lehetett értelme. Л VIII. század közepéig való továbbélése viszont — figyelembevéve a népnevek szívósságát — még jól elképzelhető. Bármily hipotetikus jellegű is forrásaink természete következtében Lebedias korának fenti meghatározási kísérlete, annyi kétségtelen, hogy a magyarok már jóval őelőtte is kazár fennhatóság alatt állottak. Mint Konstantinos mondja: ,,. . . együtt laktak a kazárokkal és együtt harcoltak velük minden háborújukban" s „vitézségük és hadi segítségük" oly fontos volt számukra, hogy a szövetséget családi összeköttetéssel is megerősítették, ami szintén huzamosabb előzményekre utal. Konstantinos értesülései tehát nem nyúlnak vissza a magyarság történetének a kazár függést megelőző onogur-bolgár korszakába, azaz oly eseményekre vonatkoznak, melyek 650 után történtek. Ezeknek az eseményeknek egymásutánját figyelembevéve teljesen valószínűtlen volna, arra gondolni, hogy a magyarságnak a 38. fejezetben elbeszélt kettészakadása Kovrat onogur-bolgár birodalmának felbomlásával függ össze. Kútfőnk ugyanis nem hagy kétségben afelől, hogy a magyarság már e kettészakadást megelőzően is azoknak a kazároknak segédnépe volt, akik tudvalevően ezt a hatalmi alakulatot megdöntötték. A 38. fejezetben elbeszélt események alsó időliatára tehát valószínűleg a VIII. század dereka s így azt kell mondanunk, hogy Konstantinos itt néhány esztendőbe sűrítve valójában egy másfél évszázados fejlődést összegez. E megállapítással egyben e fejezet magyarázatának módszertani alapkérdéséhez érkeztünk. , A 38. fejezet az egész De administrando imperio egyik legkevésbbé praktikus, legkevésbbé oktató célzatú fejezete. Ellentétben a 40.-el, mint a magyar törzsrendszer jelenbeli állapotának leírásával, összefüggő történeti elbeszélése ez a magyar nép múltjának, a legrégibb időktől kezdve egészen a honfoglalásig. Bizánci vonatkozásai — a 11.-től, a 40.-től és az 51.-tői eltérően — egyáltalán nincsenek, s feltűnő, hogy még a bonfoglalást megelőző 24

Uo. 317. 1. és az ott idézett irodalom. 243

Halasi Kun Tibor: A magyarság kaukázusi története (Ligeti, id. m. 9S. ].).