Századok – 1945-1946
Tanulmányok - ELEKES LAJOS: A dinasztikus elv a román államfejlődésben 147
152 'ELEKES LAJOS a hatalmukban nem egészen biztos vajdák is egész genealógiákat adtak okleveleikben; minél bizonytalanabb volt a helyzetük, annál inkább. „Sándor vajda, egész Ungrovlachia ura, Mircea nagy vajcla fia" — címzi magát II. Alexandru Aldea, akinek rövid országlását nagyon megnehezítették a különböző vetélytársaival, főleg féltestvérével, II. Vlad Dracullal folytatott, mindegyre kiújuló, elkeseredett harcok. „Basaraba, Isten kegyelméből vajda és egész Ungrovlachia ura, Dan nagy vajda fia" — hangsúlyozza uralma jogos alapját, szokásától eltérően III. Basaraba I.aiotä 1475 júliusában, tehát röviddel azután, hogy elődjével, III. Szép Raduval és állandó riválisával, IV. Basaraba Tepelussal vívott hosszú küzdelem árán uralomra jutva, kiegyezést keresett a törökkel s így magára haragítván addigi pártfogóját, Nagy István moldvai vajdát, helyzete alig megszerzett országában ismét bizonytalanra fordult. „Isten akaratából megszereztem atyám. Vlad vajda örökségét és székét" — írta a brassaiaknak Havaselve átmeneti elfoglalásakor egy Mircea nevű trónkövetelő, feltehetőleg ugyanaz a személy, akit 1481 tavaszán Nagy István támogatott Tepelussal szemben, hogy „elnyerje ősi jussát". Pártfogoltja érdekében a moldvai vajda kiáltványt is intézett Braila és más határmenti kerületek fegyveres népéhez, mindenkit felszólítván, hogy térjen haza vagy álljon Mircea mellé és segítsen megszerezni „Oláhországot, mely az ő igaz, öröklött birtoka". A határtartományok népe egyhangúan elutasította ezt a felszólítást, azzal a jellemző indokolással, hogy Mircea dolgára kár tintát vesztegetni, mert az egy örömleány fia, aki köztudomásúlag az összes bradai halászoknak odaadta magát.10 Nyilvánvaló, hogy amekkora előnyt jelentett az uralkodó helyzetének biztonságára, vagy a trónkövetelő igényeinek megalapozására, ha elismerték származását, ugyanolyan hátránnyal járt, ha nem sikerült azt kielégítően bizonyítania. Az említett Mircea rövid, részleteiben ismeretlen szereplés után végkép letűnt a színről, nem hagyván maga után más nyomot, mint az idézett levelezést, melynek éles hangja és nyersen világos érvelése semmi kétséget sem enged a felől, mily döntő nyomatékkal érvényesült a dinasztikus elv a XV. század román állam- és uralomszemléletében. A bräilaiak, akik levelükben keményen fogadkoztak, hogy „éltük fogytáig mind egy szálig" kitartanak „nagy és jó uruk", Tepelus mellett, pár 10 Adatok: Aldea: Gr. G. Toeilescu: 534 documente istorice slavo-románe din '{'ara Románeascá s< Moldova privitoare la legáturile eu Ardealul 1340— 1003 (Bucureçti, 1931) 28., 30., 33. 1. Uralkodására I. St. Nicolaescu: Domnia lui Alexandru Vodä Aldea, fiul lui Mircea cel Bátrán. Knv.: Bevista pentru istorie, arheologie §i filologie XVI. — Laiotä: Toeilescu i. m. 87. 1. Az eseménytörténeti háttérre v. ö. Elekes L.: Nagy István moldvai vajda politikája és Mátyás király (Budapest, 1937) 60. s köv. 1. — István és a havaselvi határkeriiletek levélváltását közli I. Bogdán: Documentelc lui Stefan eel Mare (Bucuresti, 1913) II. 361^-364. 1., Toeilescu i. m. 512—513., 399—400. 1. Mircea levele a brassaiaklioz: I. Bogdan: Documente privitoare la relapile T^rii Românesti eu Bra§ovul si eu 'J'ara Ungureascä in sec. XV. si XVI. I. (Bucure?ti, 1905) 178. 1. Személyére 1. uo. 179—180. 1. jz.
