Századok – 1945-1946

Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85

144 VAYEE LAJOS fiainak a vérmezőn történt kivégzését ábrázoló panorámák, azok a Guekkastenek számára készült kompozíciók, melyeken az esemény kellős közepébe az összeesküvés jelképes fáját rajzolták bele,1

2

kisebb részük az összeesküvés fáját vag-y Martinovics fejét önmagában ábrázoló kis képek. Festőik, rajzolóik, metszőik nem művészi igényt kívántak kielégíteni, hanem riportszerű képekkel az egész országnak és különösképen Pest-Budának nyugalmát megrendítő rémes esemény iránti érdeklődést szolgálták. A szenzációhajhászáson kívül a szörnyű büntetés elrettentő példáját propagáló kormányzat is hozzájárult ahhoz, hogy e • képek szép számmal készüljenek és terjedjenek szerte az egész magyar hazában. E csoportokból a következő képeket emeljük ki: a nagy kivégzésképek közül kettő (melyeket Bartucz már ismert) Budapest Székesfőváros Történeti Múzeumában van, mind a kettő vízfestmény, egyik Bartholomeus M.,1

3

másik ismeretlen szerző műve.1

4

Más két kivégzésképet (melyeket Bartucz még nem ismert) a Magyar Történelmi Képcsarnok őriz, egyik Sigmundt Hugó szépiája,1

5

másik ismeretlen szierző gouachea.1

6

E kivégzés-képeken Martinovics arca vagy alakja ötféleképen jelenik meg; vagy a cselekményben: kocsin hozzák a vesztőhelyre (vízfestményeken), a katonák négyszögében széken ülve nézi társainak vesztét (szépián, V. kép), térdelve imádkozik gyóntatójával (gouacheon), vagy a cselekményen kívül: az összeesküvés fájának törzsén az ágak tövében levágott fejének képe (vízfestményeken, szépián VI. kép, gouacheon), a kép felső jobb sarkában külön négyszögletes keretben (vízfetményeken), vagy a képen lent középen külön ovális medaillonban (szépián, gouacheon IV. kép), mellképe, apáti öltözetben, balkezében könyvet tart, jobbjával oktató mozdulattal mutat a balsorsú véget megörökítő kompozícióra. A kisebb képek közül az összeesküvés fája mellett emelkedő obeliszken medaillonba foglalva látjuk a levágott fejet a Magyar Történelmi Képcsarnok akvarelljén (Bartuez ismerte)1

7

és magát a fejet hasábra helyezett medaillonban a sokszor emlegetett és összehasonlításokra használt rézmetszeten (Bartucz a koponyához különösen hasonlónak találta)1

8

, melynek egy akvarell kópiája Budapest Székesfőváros Történeti Múzeumában van." A rézmetszethez az arc ábrázolásában egész közel áll egy hasonlóképen a kivégzés alkalmából Budán JK szignaturájú műkedvelő szerzőtől készített kis vízfestmény, mely Martinovicsot egész alakban, összefont karokkal állva ábrázolja és az Ernst-múzeumból Budapest Székesfőváros Történeti Múzeumába került (Bartucz nem isimerte).2

0

Míg a 12

Magyar Művelődéstörténet. Szerkesztette Domanovszky Sándor. Illusztrálta Varjú'Elemér. V. k. Jegyzetek a mellékletekről. 681—G82. 1. 13

Repr.: Bartucz i. m. 107. 1. és Budapest. I. k. 1945. 24/25. 1. 14

Repr.: Bartucz i. m. 48. 1. 15

M. T. Kcs. grafikai gyűjtemény. 44X57 5 cm. V. ö. Ernst-Múzeum gyűjteményének aukciója. Árverési Közlöny. 1939. XX. к 1. rk. sz. 493. szám. 10

M. T. Kcs. gr. gy. 49'8 X 67 5 cm. Repr.: Varjú i. m. 20. 1. után, 17

M. T. Kcs. gr. gy. 34 X 48'5 cm. 18

M. T. Kcs. gr. gy. 13'7 X Ml'2 cm. Repr.: Bartucz i. m. 19

Repr.: Budapest, id. к. 27. 1. 20

Repr.: A magyar történelem képeskönyve. Bevezette Gerevich Tibor, ^összeállította Genthon István. 189. 1. -— V. ö. Emst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Jegyzékbe vették és leírták Varjú Elemér • és Höllrigl József-Magyar Nemzeti Múzeum kiadványai. VII. k. 1932. 96. 1