Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
136 csapodi csaba évtizedében Nagyszombatban. Arra mégsem lehetett álkalmuk, hogy tudományos téren is maradandó értékű működést fejthessenek ki. Ennek oka a jezsuita tanulmányi rendszer volt. A bölcsészeti kar ugyanis nemcsak a hallgatók számára volt első lépcső a magasabb tanulmányok felé, hanem a professzorok szempontjából is. Aránylag nagyon fiatal, harminc év körüli emberek átmeneti állomása volt ez, egy állomása csupán a bámulatos tervszerűséggel kidolgozott jezsuita nevelői rendszernek. A jezsuita rend szempontjából az egyetemi tanulmányok nem lehettek öncélú tudományos foglalatosságok, hanem bizonyos tudásanyag elsajátítására fordított idő volt ez. Olyan tudásanyagéra, amelyre későbbi működésük alatt, Isten dicsőségére, embertársaik javára szükségük lesz, ha meg akarnak felelni a rájuk váró sokféle és súlyos feladatnak. Ha végigkísérjük az egyes professzorok életét, szinte megdöbbentő az a tervszerű szabályosság, amellyel mindegyiknek az élete lepereg, főleg rendi életük első szakaszában: két év noviciátus, filozófiai tanulmányok, középiskolai tanárság, repetensi év, négy év a teológiai karon, filozófiai professzorság, utána leggyakrabban a teológiai karon hasonló működés különféle tantárgyakból, majd egyéb beosztások, esetleg egyetemi kancellárság, egyetemi, vagy kollégiumi rektorság. A filozófiai tanszék tehát nem volt más, mint egy fogaskerék a nagyszámú kiváló jezsuita kiképzésében és egyúttal köteles adó, amelyet a professzor a következő generációnak lerótt. Akik tudományos munkásságot fejtettek ki valamilyen téren, azok nem mint professzorok működtek (Hell Miksa, a csillagász, vagy a jezsuita történetírók stb.). Ugyanúgy, amint a XVII—XVIII. század jelentősebb tudósai mind az egyetemektől függetlenül működtek. Munkásságuknak és az utánpótlás nevelésének szintere nem az egyetem; hanem az akadémiák.164 ' Minden évben más-más professzor veszi át az új első évfolyam, a logikusok csoportját, azt végigvezeti az előbb három-, utóbb kétéves filozófiai tanfolyamon (esetleg már előbb ennek a karnak más katedráján is működött, erkölcstant vagy matematikát tanított), azután megy tovább, ahova az engedelmesség szólítja a vezetőség bölcs parancsa szerint. A legritkább esetben történik meg, hogy valaki kétszer is végigvezesse a filozófiai tanfolyamot. Ünálló tudományos munkásságra, évtizedes elmélyülésre, kutatásra a tanszéken nincsen módja. Pedig a XVIII. század ötvenes éveiben meg lett volna a személyi föltétele annak, hogy Nagyszombatban jelentős jezsuita filozófiai iskola alakuljon ki, jelentős az egész magyar filozófiai fejlődés szempontjából. így azonban Ádány, Ivancsics, Jaszlinszky, Reviczky könyvei alapjában véve nem mások, mint iskolai tankönyvek, kompendiumok. Bizonyos anyagot 164a Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a 18. században. 3—8. 1. (A pannonhalmi főapátsági Szent Gellért főiskola évkönyve az 1941/42-i tanévre. Pannonhalma 1942.)
