Századok – 1945-1946

Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85

KÉT VILÁG HATÁRÁN 135 fiai és természettudományos dolgokban is érinthetetlen számukra, mert „erősebb az isteni hit, mint a tudás, minthogy kevésbbé lehetetlen, hogy az ész még evidens dolgokban is tévedjen, mint hogy Isten csalódjon, vagy csaljon, az értelem tehát köteles engedelmeskedni a hitnek".16

0

„Csal az értelem, ahol a hittel ellentéteset tanít."16

1 A skolasztikus filozófiától azonban idegenkednek, a régi bölcseletet lenézik; az új filozófia és természettudomány lelkes csatlakozásra bírják őket, a nélkül, hogy egyik vagy másik „szektához" fenntartás nélkül csatlakoznának. Eredeti eklektikusok ők, vagy hasonló, többé vagy kevésbbé szerencsés eklektikus szerzők eredményeinek átvevői. Nagy általánosságban talán mégis azt lehet mondani, hogy a racionalizmus, a cartesianizmus hatása (az egyeztetők formájában) erősebb, mint a többieké. Mindenesetre a newtonianizmus még idegen a számukra. Ez az irányzat azonban alig > néhány esztendeig uralkodik Nagyszombatban. A hatvanas évek elején még bizonyára nem tértek el tőle, mert új tankönyvek kiadására a következő professzorok nem gondoltak, hanem 1761-ben Jaszlinszky négy kötete került ki újra a sajtó alól; 1762-ből adatunk van arra, hogy logikából és metafizikából Ivancsics könyveit használják,16i

a

amelyek a következő évben szintén új kiadást érnek meg itt. De már az 1762/63-as tanévben Török Benedek Ferenc Kenyeres József professzortól olyan tételeket is kap vizsgájára, hogy „a földi testek gravitása helyesen vezettetik vissza az általános vonzás törvényére, amely a távolság négyzetével arányos". „A bolygók és üstökösök periodikus mozgása a nehézségi erőből származik."16

2

Az 1769/70-től kezdve tanító Horváth Ker. János pedig már egészen Newton, illetőleg a Newton és Leibniz közt közvetítő dinamista Boscovich követője. A newtonianizmusnak, — amely a külföldi egyetemeken is csak nagyon sokára tudott érvényésülni —, elterjedése ekkor már feltartóztathatatlan volt.16

3

A jezsuiták budai akadémiájában is 1766 óta a newtoni filozófiát tanították.16

4 Lelkes, nfem egy eseben elsőrangú filozófus és természetkutató hajlandóságú professzorok tanítottak a jezsuita korszak két utolsó 160 „Firmior est fides Divina, quam seientia, quia minus répugnât rationem etiam in evidentibus errare, quam Deum falli, aut fallere; captivandus est itaque in obsequium fidei intellectus." (Reviczky: Logica 98. 1.) 161 „... consultius esse, debile, ас exiguum, quod in nobis est, naturalium lumen divinis revelationibus accomodare, quam infirmi figmenta ingenii supra Patrum doctrinam efferre: fallit ratio, ubi contrarium Fidei docet." (Ádány: Phisica 50. 1.) 161a Szentpétery i. m. 82. 1 162 Assertiones ex univ. philosophia, quas in . . . univ. Tyrn.. . . 1763 . . . publice propugnandas suscepit. . . Benedictus Franciscus Török... ex praelectionibus Josephi Kenyeres. (MNM. aprónyomtatványok 8° 1763.) 163

Irsay i. m. 105—113. 1. 164

Szalay Gyula: A királyi egyetemi katolikus gimnázium 1687—1937. 45. 1. (A 250 éves budapesti királyi egyetemi katolikus gimnázium 1687—1937. Közzéteszi Horváth Jenő. Budapest, 1937.)