Századok – 1945-1946

Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85

KÉT VILÁG HATÁRÁN 131 téka, hogy milyen sok szerzőre hivatkozik, hogy ismereteinek köre milyen szélesre terjed ki. De ha így a sok hivatkozásból nem is következtethetünk arra, hogy ebből mennyi a valóban kézbevett munka, mennyi az önálló merítés bennük, mégis adott esetben nagyon jellemző, hogy kik azok, akiknek a filozófiai vagy természettudományos nézetei helyet kapnak a tankönyvekben, még akkor is, ha nem okvetlenül a nézetek elfogadásáról, hanem éppen cáfolatáról van szó. Még az utóbbi esetben is az derül ki, hogy az ú j eredmények és új elméletek valamilyen formábart eljutottak ide, velük foglalkozni kell és vagy pozitív, vagy negatív formában állást foglalni velük szemben. Nagyszombati tankönyveinkben természetesen még. mindig a Szentírásra való hivatkozás igen nagy számú, talán a legnagyobb számú, akár bizonyítékként, akár — és ez a jellemző — annak bizonyságaként, hogy a szerző állítása nem ütközik össze annak tekintélyével. Hasonló a helyzet a zsinati határozatokkal, bár ilyen hivatkozás sokkal kevesebb van. A régi szerzők közt Cicero neve fordul elő nagyon sokszor, főleg a logikában. Szent Ágoston munkái általában a leggyakoribb utalások közt vannak, Aristoteles neve is gyakran fordul elő, mellettük még a régiek közül főleg Boethius, Seneca,,Lucretius, Lactantius, Laertius, Clemens Alexandrinus nevével találkozunk. Az újak közül a logikában és metafizikában Cartesius, Antonius Genuensis, Gassendi, Leibniz, Malebranche, Nemesius, Purchot, Wolf, Spinoza a leggyakoribb nevek, de az ismertebbek közül megtaláljuk Boerhaave, Duhamel, Fortunatus a Brixia, Locke, Muschenbroek, Cardinalis Ptolemeus, Riccolus és Grotius munkáit is. A fizikában Mussenbroeck, Boerhaave, De Lanis, P. Kircher, Ricciolus, Noletus, Newton, Fortunatus a Brixia, Descartes, Duhamel, Gessendi, Wolf, P. Schott, Purchot, De Pluche, P. Khell és a magyar P. Kéri Borgia Ferenc neveivel találkozunk a leggyakrabban, de gyakori a hivatkozás Cassinus, P. Honoratus Fabri, * s'Gravesande, Mairan, Malpighi, Regnaidt, Villisius munkáira is. Az ismertebb nevek közül feltűnik még Eusebius Amort, Verulami Bacon, Corsini, Desaguliers, Dechâles, Fahrenheit, Gordonus, Halley, Harvaey, Kepler, Maignan, Cardinalis Ptolemeus, Vallisneri, Christian Sturm és még számtalan más név. Jaszlinszky bécsi mesterére, P. Franzra is hivatkozik. A régiek közül természetesen most sem hiányzik Cicero, Seneca és főleg Plinius. Nagyon gyakran hivatkoznak a különböző XVII—XVIII. századi tudományos társaságok kiadványaira és tudományos folyóiratokra: Diarium Eruditorum, História Academiae Parisianae, Acta Trevoltiensium, Transactiones Philosophicae Societatis Regiae Londinensis, Acta Lipsiensia, a firenzei Accademia del Cimento kiadványai stb. Sokszor aránylag új köteteikre, 1734-ből, 1749-ből is.