Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
KÉT VILÁG HATÁRÁN 125 Az essentia-existentia azonosságának vagy különbözőségének lényegbevágó skolasztikus tételére vonatkozólag a tomista megoldást abszurdumként hárítják el és a teremtett dolgokra vonatkozólag a suarezi lét-lényeg azonosságot vallják.133 A praemotio physica vagy praedeterminatio, ami annyi szenvedélyes vitára adott okot Szent Tamás követői és a jezsuita filozófusok közt, most is helyet kap a metafizikában, természetesem tomistaellenes fogalmazásban.13 4 Babona és természettudomány. A logikához és a metafizikához képest a fizika aránylag nagy helyet kap a bölcseleti oktatásban, hiszen tanítása az egyetemi reform után is egy egész tanévre terjed ki, ugyanakkor, amikor a másik két tárgy a fele időt elveszti. Ennek megfelel a fizikai tankönyvek terjedelme is. Jaszlinszky kétkötetes fizikája (generalis és particularis) 471 és 341 lapot tesz ki; Reviczkyé 323 és 228 lap. Adány fizikája csonka. Az egyes szerzők munkái közt a részletekre nézve vannak ugyan eltérések, de beosztásuk nagyjából megegyezik. Jaszlinszky általános fizikája négy diszszertációra oszlik: 1. A fizikai testek természetéről és elveiről. 2. A fizikát testek mennyiségéről, alakjáról és oszthatóságáról. 3. A testek mozgásáról. 4. A testek minőségeiről. Reviczky egy ötödiket csatol ezekhez: A testek érzékelhetetlen vagy okkult tulajdonságairól (horror vacui, sympathia, varázsvessző, betegségek, orvosságok, mérgek). Adánynak csak első disszertációja látott napvilágot, ez ugyanazt tartalmazza, mint a másik két szerző munkájának első és második fejezete. A második disszertáció a mozgásról szólt volna, a többinek tartalmáról nincs tudomásunk. — A részletes fizikában Jaszlinszky négy fejezete a következő: 1. csillagászat, 2. meteorológia, 3. geológia (és növénytan), 4. állattan (és embertan) Reviczky a 2. és 3. fejezetet felcseréli, a növénytannak meg külön fejezetet szentel, így az anyagot négy helyett öt disputációban tárgyalja. Már maga a természetbölcseletnek a felosztása, általános és különös részre, modern vonás. Ez a formai szempont és az aránylag nagy terjedelem azt mutatja, hogy a természettudomány minden akkori ágát felölelő fizikai oktatás korszerű alapokon állott Még inkább ez derül ki magukból a szövegekből. A XVIII. század a természettudományok kifejlődésében az első igazán tudományos korszak, az exakt, kísérletekre alapított vizsgálatok kora. Ennek a kornak szelleme erősen érezhető a nagyszombati fizikákon. .Található ugyan bennük is sok naiv megállapítás, hagyományos tévedés, sőt még babonás maradvány is, 183 „Essentia entis contigenlis ab ejus existentia distincta non est reipsa, ut est tanjen ratione nostra." (Jaszlinszky: Metaphysiea 20—21. 1.) — „Essentia actualis ab existentia actuali in creatis non distinguilur." (Reviczky: Metaphysiea 23. 1.) — „Ab essentia actuali reapse non distinguilur, sed sola nostra cognitione." (Ivancsics: Metaphysiea 19. 1.) 134 Jaszlinszky: Metaphysiea 287—288. 1. — Reviczky: Metaphysiea 203— 211. 1. — Ivancsics- Metaphysiea 411>—413. 1.
