Századok – 1945-1946

Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85

126 CSAPODI CSABA ugyanúgy, mint a kor egész tudományosságában, de ugyanakkor az egészen végigvonul a megfigyelésekre és kísérletekre alapított természettudományok felé való komoly törekvés. Láttuk, milyen büszkeség tölti el a szerzőket, hogy az ő koruk tanult embereit a modern természettudomány ismerete megszaba­dította a tanulatlan tömeg üres félelmeitől. Az ő számukra a termé­szet 'már nem félelmes és rejtélyes jelenségek világa, hanem érde­kesv logikus, sőt mechanikus szerkezet, amelybe az emberi értelem egyre mélyebben hatol be. Hogy e mellett a „magia nigra" és a démonhit egyes babonás kérdései is több-kevesebb hitelre találnak, azon nincs mit csodálkoznunk. Maga a babona nagy irtogatója, Thomasius sem volt egészen ment a varázslás hitétől s az utolsó boszorkányégetés Németországban 1775-ben, Svájcban 1782-ben lolyt le. Ausztriában pedig még a XIX. század elején is hoztak ilyen tárgyban elmarasztaló ítéletet.135 — Inkább az a feltűnő, hogy a nagyszombati tankönyvekben mindezekből milyen kevés maradi meg. Általában a mágia három csoportját különböztetik meg szer­zőink: magia naturalis, artificialis és nigra. A magia naturalis szer­zőink szerint nem más, mint a természeti erők behatóbb ismerete, amit csak a tudatlan ember gondol varázslásnak (pl. egyes kémiai jelenségek). A magia artificialis voltaképen a bűvészet, szemfény­vesztő ügyességek és különleges, titkos gépek alkalmazása. Ezeknek tehát semmi közük nincs okkult erőkhöz s így nem is olyan elíté­lendő dolgok, mint a tömeg hiszi, amely azt gondolja, hogy a rend­kívüli hatásokat a gonosz szellemek segítségével viszik végbe. Csak a magia nigra a _bünös és megengedhetetlen dolog, az, ha valaki természeti erőkkel dolgozik ugyan, de az ördöggel való szerződés segítségével.136 A magia nigra esetei közt valóban találunk még babonás hie­delmeket. így lehet szerintük villámokat, jégesőt okozni, embere­ket, állatokat a magasba emelni, szobrokat beszéltetni, távollevő­ket megsebesíteni, betegségeket okozni és gyógyítani, jósolni stb. •lellemző azonban, hogy a magia nigrával szemben is mennyi tar­tózkodás észlelhető szerzőinknél. Aránylag nagyon szűk körre szo­rítják és még a lehetségesnek tartott esetek többségében is két­ségbevonják, hogy valóban ilyesmiről van szó, s nem emberi csa­lódásról. Az ördögi-mágikus jelenségek előbbi felsorolását Reviczkynél találjuk. De ugyanő megállapítja, hogy ilyen módon nem lehet igazi csodát tenni, halottakat feltámasztani, szilárd testeken, pél­dául bezárt ajtókon áthatolni. Ha mégis látszólag ilyen áthatolás történik, mondja tovább, akkor a valóságban nem erről van szó, hanem a démoni erő észrevétlenül kinyitja és újból becsukja az 135 Ermatinger i. m. 21—26. 1. 1311 Jaszlinszky: Metaphysica 176—111. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents