Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
122 CSAPODI CSABA vető kérdést tekintünk át. amelynek nagyon jellemzőek a szerzők általános állásfoglalását illetőleg Mindenekelőtt feltűnő, hogy milyen nagy teret kapnak a logikai oktatásban az ismeretelméleti és ismeretkritikai kérdések, égészen a felvilágosodás korának megfelelően. Ivancsics határozottan szembefordul a túlzó szkepticizmussal, amely azt vitatja, hogy semmit sem ismerhetünk meg. Ezzel szemben a mérsékelt szkepticizmust a magáénak vallja: nem lehetetlen minden tudás, de nagyon hajlamosak vagyunk a tévedésre és sokkal több dolog van, amit nem tudunk, mint amit tudunk. Láttuk, hogy ezt a mérsékelt szkepticizmust — ide számítva a cartesianizmust is — tartja a legjózanabb és legbölcsebb filozófiának. Kellő vigyázat nélkül gyakran téved az értelem, de viszont vannak olyan ismereteink is, amelyekben a legmakacsabb szkeptikus sem kételkedhetik. így pl. saját létünk, a cogito ergo sum, hogy az ítélet nem lehet egyszerre igaz és hamis, hogy a háromszög két oldala együttvéve hosszabb, mint a harmadik, hogy volt Görögország, Róma. Caesar, Pompeius stb.11 " Az ismeret megszerzésének eredetét tekintve .mindnyájan elvetik a velünkszületett eszmék rendszerét. Adány, Jaszlinszky, Reviczky, Ivancsics teljesen egyetértenek abban, hogy minden ismeretünket érzékeink útján szerezzük, de óvatos kritikával kell kezelni ezeket az ismereteinket, hogy tévedésbe ne essünk. Ivancsics így nyilatkozik erről a kérdésről: „Minden ismeretünk az érzékekből ered, azaz érzékeink által szerezzük, vagy érzékeink által szerzett ismeretek igazságára és bizonyosságára támaszkodnak." Mégis az „érzékeink által szerzett eszmékben nagyon óvatosan bízzunk", mert „igen gyakran egészen másként fogjuk fel a dolgokat, mint valójában vannak".12 0 Jaszlinszky jobban bízik az érzékek tanúságában: „Bármit, amit helyesen diszponált és egészséges érzékeink segítségével világosan és egyformán fogunk fel, fizikailag bizonyosnak kell tartanunk és azért határozott beleegyezéssel kell elfogadnunk . .. Joggal nem kételkedhetünk abban, hogy igaz az, amit evidens tapasztalat támogat."12 1 Ádány Verdries alapján szép egyensúlyban mutatja be az érzékek és az tsz szerepét az ismeretek megszerzésében: az ismereteket az érzékek szerzik, de az ész szigorú kritikája biztosítja helyességüket.12 2 Az igazság kritériumainak kérdése is sokat foglalkoztatja őket,12 3 hasonlóképen Descartes módszere, viszont a skolasztikus 118 Ivancsics: Logica 174—li78. 1. 120 Ivancsics: Logica 180. és 54—5G. 1. 121 Jaszlinszky: Logica 101'. 1. 122 Melyek a mai fizika fő segítő eszközei? „Respondeo . . . cum Verdriesio, adjumenta hujusmodi esse duo, sensus nimirum et rationem: testium vicém funguntur illi, haec severam judicis personam gerit: non cadit in illos error aut fallacia, renunciant semper vera; haec nisi circumspiciat omnia, judicando labetur saepenumero, nec errorem suum ulli, praeterquam indiligentiae propriae habebit assignare." (Ádánv: Physica 22. 1.) 123 Reviczky teljesen Descarteshoz csatlakozik ebben a kérdésben. Jellemző módon, bár tisztelettel, de határozottan visszautasítja ezen a ponton a jezsuita filozófia atyjának, Suareznak véleményét, mégpedig a janzenista Ars cogitandira hivatkozva: „Verum, ut recte observât Author artis cogitandi,
