Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
KÉT VILÁG HATÁRÁN 135 védi, lianem inkább minden egyes irányzat tanítását megfontolja, mindegyikben az igazságot keresi és azokat a dolgokat választja ki belőlük, amelyek az igazsággal összhangban állóbbaknak látszanak; hogy így az igazságot, amelyet egy irányzatban sem lehet megtalálni, többől merítsék . Az ilyen módon való filozofálásban nem azt kérdi az ember, ki mit mondott, lianem milyen helyesen. Minden elsőrendű régi és új filozófus így bölcselkedett."1 0 '' „Az eklektikus vagy elektikus irány, vagy inkább az irányzatok bírája, azokat foglalja magában, akik egyetlen mester szavára sem esküsznek rabszolgai módon, hanem vizsgára hívják minden irányzat véleményeit és a vélemények okait és mindegyikből azokat válogatják ki, amelyek igazaknak látszanak .. . Nem filozófushoz illő a természettől adott szabadságot szolgasággal cserélni fel." Adány nyilatkozik így.10 8 Nyilvánvalóan önmagukról, a saját rendszerükről beszélnek, mikor ilyen megértően, sőt elismerően nyilatkoznak az eklekticizmusról, hiszen láttuk, hogy valóban ezt az eljárást követik ők maguk is: nem ragaszkodnak egy irányhoz sem, semmiféle régi vagy új tekintélyhez, hanem esetről-esetre maguk döntik el, mi az igazságnak —• nézetük szerint — megfelelőbb. Jaszlinszky meg éppen kifejezetten is eklektikusnak vallja magát.10 9 Ez az eklekticizmus sok eredetiséget is tartalmaz. Nemcsak annyiban, hogy önállóan, iskoláktól függetlenül választják ki a megfelelőeknek tartott tételeket, hanem annyiban is, hogy igen sok esetben a felsorolt töméntelen sok vélemény egyikével sincsenek megelégedve, a legnagyobb és legnevesebb filozófusokéval sem, hanem maguk állapítanak meg egy még újabbat, ha másként nem, úgy, hogy a legmegfelelőbbnek tartott tételt módosítják némileg. Az ismertetett vélemények után gyakran külön fejezetben következik a „sententia nostra", a „nostra opinio", tehát saját véleményük, amelynek igazságát nagy buzgalommal bizonyítják. Hogy csak egyet említsünk, Adány fizikájában kilenc lapon át bizonyítja, védi saját álláspontját a testek létezésére vonatkozólag. A saját vélemény kifejtésében tehát határozott öntudat nyilvánul meg. Mármost mi az, amit ilyen körülmények közt szerzőink a skolasztikából megtartottak? Mindenekelőtt nagyjából megmaradt a skolasztikus forma. Főleg a logikában és metafizikában, legkevésbbé a részletes fizikában. Az egész anyag disszertációkra, vagy disputációkra oszlik, ezek sectiókra, caputokra vagy parsokra, esetleg még -ezeken belül articulusokra és végül paragrafusokra. Ebben a részletes tagolásban a tétel általában kérdés formájában van megadva, azután következik a különböző vélemények ismertetése, ezzel szemben az esetleges cáfolat, ennek bizonyítása, az ellenvélemény mellett felhozható érvek, ezeknek ismételt cáfolata, végül az összefoglalás. 107 Jaszlinszky: Logica 15. 1. (A dőltbetűs rész idézet Antonius Genuensis logikájából.) 108 Adány: Physica 20—21. 1. „...non est Philosophi, libertatém a natura concessam servitio mutare." 109 „nemo nobis vitio dabit, si quod Eclecticam Philosophiam profi^entium est, eorum inventa nostrum in emolumentum his in Institutionibus Philosophicis converterimus." (Jaszlinszky- Logica 10—17. 1.)
