Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
120 CSAPODI CSABA A régi forma tehát megmaradt, de jellemző módon a szerzők szükségesnek tartják, hogy e miatt maguk védekezzenek. Nyilvánvalóan nem is volt lehetséges és megengedett számukra a kötetlen formában való tanítás, ez ellenkezett volna az egyetemen változatlanul érvényben levő vítatkozási és vizsgarendszerrel is. Jaszlinszky mindjárt logikája bevezetésében azt mondja, hogy módszere talán nem fog tetszeni azoknak, akik csak a kísérleti fizikában gyönyörködnek, yagy akik hozzászoktak kiváló férfiak értekezéseinek forgatásához és ezek számára az ő munkája a gyűlöletes skolasztikus filozófia „szagát" árasztja. De gondoljanak ezek arra, hogy olyan tanulók számára ír, akik semmiféle filozófiai ismerettel nem rendelkeznek, ezek számára pedig sokkal könnyebb az iskolás módszer és így majd a jog és teológia tanulására is alkalmasabbakká válnak, már pedig „az ifjúság nem csak a természet kutatása kedvéért tódul akadémiáinkra". Különben is nem a módszer a hibáztatnivaló a skolasztikus filozófiában. Sőt az iskolákban most is ezt kell megtartani, ha serény tanulást és maradandó eredményt akarunk elérni. Az ifjúságot ugyanis nem a tudományért járó jutalom, ami nincsen, nyn a rejtett haszon, amit nem lát át, nem a tudomány szépsége, amelyet nem ismer, serkenti a tanulásra, hanem csak az az ártatlan törekvés, hogy másokat legyőzzön, hogy saját tudását vitatkozásokban bemutassa, amire a skolasztikus módszer serkenti. Különben csak otthon lustálkodnának és nem lenne semmi, ami a tanulásra ösztönözze őket.11 0 A jezsuita oktatási módszer tekintélye tehát még zavartalan, maguk a tanárok nem kételkednek ennek a pedagógiának egyedüli helyességében. Reviczky is nagyjából hasonlóan védekezik, de azt mondja, hogy nem akarja olyan mereven megtartani a szillogisztikus formát, hogy kényszerítettnek és természetellenesnek tűnjék fel. Ha a nehézségek úgy kívánják, feloldottabb formát használ.11 1 A forma tehát nagyjából skolasztikus, tartalmi tekintetben azonban már nagyon hiányos a skolasztikus hagyomány. Ha Jaszlinszky, Ivancsics és Reviczky logikáit tartalom és beosztás tekintetében összehasonlítjuk a régi jezsuita egyetemi oktatással, például Pázmány dialektikájával, akkor nagyon kevés rokon vonást találunk vele. Pázmány logikai jegyzetei nagy 4° kötetben közel 700 lapot tesznek ki.11 2 a XVIII. századi logikák 130—200 lapos kis 4° könyvecskék. Pázmánynál körülbelül 200—200 lap jut az univerzáliáknak és a kategóriáknak, a többi rész pedig Aristoteles különböző munkáinak a magyarázata. Jaszlinszky, Ivancsics és Reviczky logikái ellenben teljesen az újabban szokásos felosztást követik. Mindegyikük négy disputációra, vagy disszertációra osztja az anyagot: 1. fogalom, 2. ítélet, 3. következtetés, 4. módszer. Ez a beosztás teljesen 110 „ . . . exosam ipsis Scholasticam Pliilosophiam Institutiones istae olere videbuntur." (Jaszlinszky: Logica 18—19. 1.) 111 Reviczky: Logica 10. 1. 112 Pázmány, Petrus: Opera omnia. I Dialectica. Budapestini, t894.
