Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
110 CSAPODI CSABA természetet (Natura universalis) „mechanismus cosmicus"-nak vagy „syistema vei automaton mundanum"-nak nevezi, amelyben „az Istentől előre megállapított változások biztos és állandó törvény szerint folynak le".71 Az újkori természetböcselet alapvető pontjánál vagyunk: nem a dolgok célját akarják megállapítani, amire úgysem tartják képesnek az embert, hanem a ható okokat, a jelenségek lefolyását, a mechanikus törvényszerűségeket. A teleologikus szemléletet a nagyszombati fizikusoknál is felváltja a mechanikus, az a szemlélet, amelyben az empirizmus és racionalizmus, teljesen megegyezett egymással Descartes-tól Spinozáig. 1637-ben jelent meg a Discours de la méthode, majd néhány év múlva a Meditationes de prima philosophia és a Principia philosophiae. Ezekben a munkáiban próbálta René Descartes (Cartesius) a matematikai deduktív módszert alkalmazni a filozófiai alapigazságok megállapítására és minden kétséget kizáró tételekhez vezető tudományos módszer föltalálására. Kiindult abból a tételből, hogy egyszer életünkben mindenben kételkednünk kell, kivéve a hitigazságokat, mert ezekre nézve nem az ész az illetékes. Minden bölcselet kezdete tehát a módszeres kétely, a dubium methodicum. Nem azért, hogy kétségben maradjunk, hanem hogy megállapíthassuk azokat az igazságokat, amelyekben már nem lehet kételkedni. Ez a módszeres kétely vezet el a megcáfolhatatlan alapigazsághoz: cogito ergo sum. Ez világos és határozott ismeret és így feltétlenül igaz, mert hiszen rendelkezik az igazság kritériumaival (clara et distincta). -— A másik evidens igazság Isten léte. Lelkünkben ugyanis világos és tiszta fogalma van egy végtelenül tökéletes lénynek, már pedig a legtökéletesebb lény tökéletességéhez a létezés is hozzátartozik. A tökéletes lény fogalmának létrehozására magunk, tökéletlen lények képtelenek vagyunk, csak maga ez a Lény, Isten öntheti belénk. A két alapismeret: Isten és a magunk léte után a külvilágról a velünkszületett ismeretek, ideae innatae útján szerzünk biztos ismereteket, mert az érzéki benyomás megbízhatatlan adatai csak alkalmat adnak a fogalom tudatosodására. A velünkszületett eszmék helyességéről pédig az isteni igazságszeretet biztosít, mert Isten igazmondásával ellenkeznék föltételezni azt, hogy a dolgok, melyekről velünkszületett eszméink vannak, nem léteznek, vagy nem úgy léteznek, amint a belénk öntött fogalmak mutatják." A racionális filozófia megalapítójának egész rendszere tehát a végtelenül tökéletes és igazmondó Isten létén alapszik. Descartes egyénileg is a kinyilatkoztatott hit és a katolikus egyház híve maradt, akihez kortársai, így a jezsuita filozófusok közül is sokan lelkesen csatlakoznak, abban a reményben, hogy ez a filozófia biztosabb támaszt fog adni a hitnek a kiszáradó skolasztikánál. Mégis ez a rendszer következményeiben forradalmi hatást gyakorolt a szellemi életben, a kinyilatkoztatott hit és az egyház ellenében. Addig a tudományos kutatás, összefüggött a kinyilatkoztatott hit-71 Ádány: Physica 5. 1. « Kecskés i. m. 312—318 1
