Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
KÉT VILÁG HATÁRÁN" 101 azoknak a kedvéért említi, „akik még most is Aristotelesért lelkesednek".3 4 '1 4 A nagy középkori 'skolasztikusokról tisztelettel nyilatkoznak szerzőink. Petrus Lombardus, Alexander Halesius, Albertus Mac/nus Jaszlinszky szerint is „viri illustres". Reviczky Duns Scotus ismert jelzőjét, a „doctor subtilis"-t „ab ingenii praestantia" származtatja. Ivancsics még szebben dicséri: „acerrimo vir ingenio, praestantissimaque doctrina". Szent Tamás szintén „doctrina eruditioneque inclaruit", más szavakkal, de hasonló szellemben dicsőíti Jaszlinszky András is.35 Ennék így is kellelt lennie, hiszen a Ratio kiilön pontban emeli ki, hogy Szent Tamásról mindig tisztelettel kell beszélni.36 De ez a személy iránti nagy tisztelet nem ok arra, hogy a tomisták nézetei kíméletben részesüljenek. Különben is Szent Tamás nevével meglepően kevesett találkozunk a könyvekben, viszont jellemző módon annál többször Szent Ágostonéval, aki gyakran és szívesen idézett tekintély. Nagyon jellemző, hogy a nagy jezsuita skolasztikusról, a XVI. századi skolasztika felvirágoztatójáról, Suarezről — akinek nevével különben alig egy-két esetben találkozunk — Jaszlinszky szükségesnek tartja megjegyezni, hogy Wolf a legélesebb eszű metafizikusok közé sorolja.37 A XVIII. század jezsuita filozófusa már a felvilágosodás nevezetes protestáns alakjára, mint tekintélyre hivatkozik, hogy egykori nagy rendtársáról jót mondhasson. A megvetés tetőfoka Aristoteles arab kommentátorait éri. Hiszen ezekkel szemben semmiféle feszélyező szempont nem lehetett, itt nyiltan ki lehetett fejezni a skolasztika elleni ellenszenvet. Szerzőink szerint az arabok hibája az, hogy a peripatetikus filozófia eltért Aristotelestől, meghamisította mesterének egész tanítását. Megint csak Ivancsics az, aki Averroësrol és Avicennáról mint „praecipui doctores"-ról beszél.38 Jaszlinszky szerint azonban az arabok süllyesztették el Aristoteles tételeit a skolasztikusok vitáiban. Így történt az, hogy a hiábavaló kérdéseken való állandó vitatkozások közepette alig maradt valami fizika a fizikában.39 Reviczky azt mondja, hogy a gyakran emlegetett jezsuita filozófus, P. Honoré Fabri érdeme is az, hogy Aristotelest magukból az eredeti görög forrásokból használja s nem az arab kommentátorok 34a „Haec indicavi eorum gratia, qui etiamnum Aristolelem spirant." (Ádánv: Physica 67. 1.) 85 Jaszlinszky: Logica 13—14. 1. — Reviczky: Metaphysiea 41. 1. —- Ivancsics: Logica 13. 1. 36 Monumenta Germaniae Paedagogica V. 330. 1. 37 Ivancsics: Metaphysiea 5. 1. 38 Ivancsics: Logica 13. 1. 39 „ . . . Arabes placita Aristotelis Scholasticorum contentionibus submiserunt. Eo enimvero illa per continua de rebus inanibus quaesita jurgia est perducta. ut vix quidpiam Physicae in Physica superf uerit.'' (Jaszlinszky Physica I. 8. í.)
