Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
100 CSAPODI CSABA A lényeges az, hogy szerzőink magát a skolasztika rendszerét mindenestől elítélésben részesítik. A skolasztikusokat, akik fölösleges, szőrszálhasogató kérdéseikkel a metafizikát kompromittálták, megvetetté tették a tudós világ szemében.2 9 Olykor meg éppen fölényes gúnnyal nyilatkoznak a skolasztikusoknak, vagy „peripatetikusoknak" egyes elméleteiről. így Reviczky szerint az állati lélekről szóló tanításuk megdöntéséhez elég az, ha megismerjük.30 A qualitates absolutae-t, amelyekért „velut aris et focis" harcoltak a peripatetikusok, törölni kell a filozófiából.31 A testek természtéről vallott skolasztikus nézetet meg egyszerűen nevetségesnek mondja Reviczky.3 2 A skolasztika lenézéséből érthető, hogy filozófusaink számára a skolasztikusok nagy tekintélye, Aristoteles sem „a filozófus" már, nem az a nagy szellem, akihez mint fő tekintélyhez csak tisztelettel lehet közeledni. A Ratio Studiorum a filozófia professzorai elé még azt írja szabályként, hogy minden valamirevaló kérdésben Aristotelest kell követni, csak azt az esetet véve ki, ha az ő nézetei ellenkeznek az akadémiákon általánosan elfogadott (tehát skolasztikus) tanítással és még inkább, ha ellentétben vannak az igaz hittel33 Ezzel szemben a nagyszombati szerzők számára Aristoteles már csak egy a sok jeles filozófus közül, akinek inkább csak történeti jelentősége van. Az egyes kérdések eldöntésénél Aristoteles véleménye nem nyom többet a latban, mint bárki másé, nézeteit esetről esetre éppen úgy elvetik és cáfolják, mint bármely más régi vagy új filozófusét. Csak Ivancsics ismeri el logikájában, hogy Aristoteles olyan kiválóan tárgyalta a logikát, hogy Cicero e tekintetben méltán nevezte fejedelemnek, de ugyanez az Ivancsics logikájának más helyén a petitio principii logikai hibájának ismertetéséül, Galileire hivatkozva, éppen Aristoteles egyik állítását hozza fel példának.34 Ádány Aristoteles nézetét a testek belső elveiről csak í 11 is magni et secreti boni judicemus." (Ivancsics: Logica 155. 1.) — Ugyanő a causa efficiensről így ír: „Scholastici complures docebant illám esse entitatem quandam modalem tam a causa agente, quam ab effectu producto prorsus distinctam: sed enlitatis hujus vei ipsa jani mentio odiosa est: intactam proinde illis, quos delectat, relinquo." (Ivancsics: Metaphysica 98 1.) f 29 ..Deo favente, ita tractabimus, omissis quaestionibus, quae eontemptum dignissimae hujus scientiae in Eruditorum animis peperere, nihil ad dignam Philosophe notitiam spectans intermittamus." (Reviczky: Metaphysica 4. 1.) 30 Reviczky: Metaphysica 260. 1. 31 Jaszlinszky: Metaphysica 132. 1. 32 „Scholasticis corpus est, quod a materia dependet, et quia jam Philosophie materia nihil est, nisi corpus, hoc sensu corpus esset, quod a corpore dependet, quae explicatio ridicula est." (Reviczky: Physica I. 17. 1.) 33 „In rebus alicuius momenti ab Aristotele non recedat, nisi quid incidat a doctrina, quam Academiae ubique probant, alienum; multo magis, si orthodoxae fidei répugnât." (Monumenta Germaniae Paedagogica V. 328. 1.) 34 Ivancsics: Logica 18. és 170. 1.
