Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
KÉT VILÁG HATÁRÁN" 99 bizonysága ez, hogy a modern irány útjának előkészítése már évtizedek óta folyt, a talaj már rég meg volt dolgozva akkor, amikor a hivatalosan előírt keretek még nem engedték meg az egyetemi oktatásban a régi felfogástól való eltérést. A jezsuita tudományos kutatás a természettudományokban is messze elől járt mint egyéni tudós munka akkor, amikor a pusztán anyagközlő egyetemi oktatás szinte még mindig a XVI. század világában folytatódott tovább. Hogy a már régóta élő új szellemiség az egyetemi oktatásba is bevonulhasson, ahhoz külső beavatkozás adta meg az alkalmat: az első egyetemi reform. Pozitív bizonyítékunk ugyan nincs erre. de az kétségtelen, hogy a reform előírásai folytán nyomtatásban megjelent tankönyvek szelleme gyökerestől elüt attól a képtől, amit az előző évekből ismerünk. Nem olyan tekintetben, mintha itt valami külső, erőszakos beavatkozásnak való kényszerű engedelmeskedésről lenne szó, hanem arról, hogy végre szabadon megnyilvánulhatott a lelkes együttérzés, az új filozófiának tudatos igenlése, a skolasztika világának határozott elvetése, sőt gúnyos lenézése, a recentior philosophiához való önkéntes és buzgó csatlakozás. S ebben a tekintetben az egyes tankönyvíró professzorok közt alig lehet különbséget tenni. Nemcsak arról van szó, hogy a skolasztikus nézeteket az idegen szemlélő hűvös tárgyilagosságával ismertetik, ugyanúgy mint akármelyiket a régi vagy új filozófiai irányok közül, magukat semmiképen nem azonosítva velük: „ut scholastici dicunt",2 4 „ad intelligendos scholasticos notari potest. . ,",25 „omitto hic scholasticorum argumenta . .. quae qui scire cupit, ipsos consulere potest".26 Mégcsak nem is az a lényeges, hogy egyes, a skolasztikus filozófiában alapvetően fontosaknak tartott kérdések fölött gyorsan elsiklanak,27 vagy megvetésüket fejezik ki jelentéktelenségük miatt. Például Ivancsics a szillogizmusokat csak azért tárgyalja, hogy mellőzés esetén valaki valami titkos jónak ne tartsa azokat.2 8 insignirentur. a poesi Tyrnaviensi inscriptum A. 1746. Tyrnaviae, (12) 52 1. 2 tábla. (MNM. P. 0. lat. 2424.) — Tanító költemény "formájában szól az elektromosságról, kísérleteket ír le, amelyeket ábrákban is bemutat, de közben nem hiányzanak a mitológiai utalások sem. — Dissertatio historico-physiea de montibus Hungáriáé . . . honori . . . Sigismundi Josephi Berényi ... et.. Joannis Ambrosii Peterffi, cum in . . . univ. Гугп. promotore Stephano Csiba suprema . . . phil. laurea insignirentur, a condiscipulis philosophis noe-docto-Fibus oblala Anno 1714. Tyrnaviae (4) 110 (5) Г. (MNM. Hung. h. 8° 1Й04) stb. 24 Reviczky: Logica 39. 1. 25 Jaszlinszky: Metaphvsica 20. 1. 26 Uo. 97. 1." 27 „Verum haec infinita apud Scholasticos est controversies nobis id nosse ... sufficiat. .." (Reviczky: Metaphysica 8. 1.) 28 „Sed sane non de quartae modo figuráé regulis; verum de universa figurarum, modorumque syllogisticorum doctrina merito dici potest, • vix operae esse pretium, ut tractetur. Parendum tarnen est scholarum consuetudini: addam: itaque jam dictis caetera etiam, quae passim in hoc genere tradi solent: verum addam, ut cum Seneca loquar, tanquam prospicienda tantum, et a limine salutanda in hoc unum, ne verba nobis dentur, et aliquid esse in
