Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
98 CSAPODI CSABA az irányadó, amíg Kant, majd a német idealizmus ki nem szorítja.2 0 Hazánkban a külföldet járó protestáns egyetemi hallgatók németalföldi, svájci, angol és német főiskolákon már a XVII. században ismeretségbe kerültek az újkori filozófia problémáival. Némi kísérletek történtek is honi földön való meggyökereztetésükre, de egyelőre nem sok sikerrel. Gondoljunk csak a „Magyar logikátskaj' (1654) és a „Magyar encyclopaedia" (1655) szerzőjének, Apáczai Csere Jánosnak tragikus alakjára. Apáczain kívül mások is megpróbálkoznak Descartes, Ramus, Bacon tanításának hazai terjesztésével: Buzinka Mihály, Mártonfalvi György, Csernátoni Pál, Pataki István, Apáti Miklós és mások a tanúi annak, hogy a XVII. századi magyar szellemi élet is megtalálta a kapcsolatot az új filozófia felé. De a többségből, aki diplomával a kezében hazajön a nagy nyugati szellemi műhelyek eleven légköréből, a hazai szellemi tünyaság és a sanyarú életkörülmények általában rövidesen kioltják a filozófiai érdeklődés szikráját: a magyar szellemi élet átalakításában csak nagyon lassú előkészítő, talajt megdolgozó szerep jutott nekik.21 A magyar katolikus, tehát elsősorban a jezsuita főiskolákon, a nagyszombati, kassai, kolozsvári egyetemen, a budai és győri akadémiai tagozatokban, mint a legtöbb más országban is, a XVIII. század közepéig ragaszkodtak a régi, skolasztikus hagyományhoz. A század első feléből ugyan nincsenek nyomtatott tankönyveink, de ami adatunk van az ezidőbeli filozófiai oktatásról, a/ a régi szellem uralmát tanúsítja.2 2 A nyilvános vitatkozások nyomtatásban kiadott tételei is — amennyiben szűkszavú szövegükből következtetni lehet — ugyanerről tanúskodnak. A XVIIÍ. század közepe előtt a filozófiai oktatásban legjelentősebb főiskolánkon, a nagyszombati egyetemen is ragaszkodtak a skolasztikus filozófiához. Hivatalosan megszabott és ellenőrzött anyag volt ez. tehát nem is történhetett másként. A természettudományok új eredményei mégsem maradtak hatástalanok. Nem a bevezetésben említett Elementa opticae az egyeden promóciós kiadvány, amely a modern természettudományt képviseli. Vannak más fizikai, földrajzi munkák is, amelyekben az idézett szerzők közt az újabb idők neveivel: Athanasius Kircherrel, Caspar Schottal, Honoratus Fabrixal találkozunk.23 Annak a 20 Paulsen, Friedrich: Geschichte des gelehrten Unterrichts auf den deutschen Schulen und Universitäten vom Ausgang des Mittelalters bis zur Gegenwart. 3. erweit. Aufl. Berlin-Leipzig, 1919—1921. I. 540—543. 1., II. 148. 1. — Irsay, Stephen d': Histoire des universités. Paris, 1935. II. 112—113. 1 21 A külföldön tanuló magyarországi protestáns diákok cartesianizmusáról 1. Turóczi-Trostler József munkáját: Magyar cartesiánusok. Budapest, 1933 IMinerva-könyvtár 43. Kny. a Minerva 1933-i évfolyamából.) 22 Szentpétery i. m. 77—79., 98—100. 1. 23 Az Elementa opticae-hez hasonló a négy évvel korábban megjelent: Ce vi electrica, carmen didactieum, honoribus... neo-baccalaureorum, cum in... univ. Tyrnaviensi promotore Antonio Purgstall aa. 11. et phil. laurea
