Századok – 1945-1946

Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85

KÉT VILÁG HATÁRÁN 97 El a skolasztikától. A középkor századai óta, messze be az újkorba, a skolasztikus filozófia volt a hivatalosan elismert bölcselet. Igaz ugyan, hogy a skolasztikus gondolatrendszerek nem voltak egységesek; nagy, sokszor igen éles küzdelmek folytak le köztük; tomisták, skotisták és nominalisták, jezsuita eklektikusok sokszor alapvető fontosságú kérdésekben szenvedélyes vitákat folytattak egymással, föllendülés és hanyatlás korszakai váltogatták egymást; de az alapgondolat mindig változatlan: philosophia ancilla theologiae. A filozófia célja, hogy a hit igazságait logikusan kifejtse, a hitet és tudást összehangolja azon az alapon, hogy minden igazság forrása közös. Így tehát a kinyilatkoztatott és az értelem erejével felkutatott igazságok egymást támogatják és a végső pontban összefutnak. Ez nem jelenti azt, mintha a skolasztika összekeverné a filozófia és a teológia sajátos területeit, sőt ellenkezőleg biztosítja a filozófia önálló tudományi jellegét, csakhogy a teológiát többre értékeli a bölcseletnél, mert az Istenre, a lélek végső céljára vonatkozó teológiai tételeket magasabbrangúaknak tartja, mint a filozófiaiakat, a kinyilatkoztatást biztosabb alapnak annál, amit a bölcselkedő emberi értelem a maga erejéből hoz felszínre. Ezért illeti meg a főhely a teológiát és a szolgálat feladata marad a filozófia számára. De viszont éppen ebből következik az is, hog}

7 a teológia segítségére van a filozófus elmének, megmenti fölösleges eltévelyedésektől, támogatja igazságkereső munkájában olymódon, hogy az ész és a kinyilatkoztatás látszólagos ellentéte esetében a kinyilatkoztatásé az elsőség. A skolasztikus filozófia otthona — mint neve is mutatja — kezdettől fogva az iskola volt. Nem magányos szellemek bölcselkedése, hanem tanításban és tanulásban, professzorok és tanítványok közös szellemi tevékenységében alakuló anyag. A humanizmus individuális kezdeményezése után a reformáció sem változtat a helyzeten. Katolikus és protestáns egyetemek a hagyományos úton filozofálnak tovább. A Descartes-tal kezdődő újkori filozófia ezzel szemben nemcsak problematikájában indult új utakra, hanem annyiban is, hogy a filozófia új irányainak kezdeményezői általában magányos szellemek. A receutior philo sophiának évszázados harcot kellett vívnia, míg fokozatosan, sok ellentét leküzdése után ki tudta szorítani a skolasztikát régi állásaiból és be( tudott vonulni helyére az egyetemekre. Francia földön, a racionalizmus szülőföldjén az egyetemi oktatás, tehát a hivatalos filozófia alig távolodik el a skolasztikától. Németországban ellenben Thomasius és Chr. Wolf a XVIII. század eleje óta diadalra viszik az új filozófiát. A század közepén, már német protestáns egyetemeken mindenhol a wolfi filozófia 7