Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
KÉT VILÁG HATÁRÁN" 93 A felvilágosodás nagy szálláscsinálója, a régi világgal szembeforduló űj filozófia tehát Magyarországon is bevonult a régi szellem legfontosabb központjaiba, ha egyelőre még sikerült is zavartalanul megtartani a harmóniát a katolikus vallással és világnézettel. Vizsgálatainkat ezen a helyen csak a nagyszombati egyetemre terjesztjük ki, annak is csak logikai, metafizikai és fizikai oktatására. A Pázmány alapította egyetem nemcsak a hazai jezsuita főiskolák közt volt a legjelentősebb, hanem általában az egész XVIII. századi magyar szellemi életnek egyik legfőbb befolyásolója. Egyrészt azért, mert az ország legmagasabb és legnevezetesebb főiskolája volt, de másrészt meg hallgatóinak nagy száma folytán is. A nagyszombati egyetemnek ugyanis a XVIII. század első évtizedeiben 300—400, a század közepefelé pedig már átlagban több mint Ő00 hallgatója volt. (Ebből a számból 200—300 a bölcsészeti karra esik.)15 Ez a szám meglehetős nagy, ha arra gondolunk, hogy a legnagyobb porosz egyetemnek, a haliéinak virágzása korában, 1720 körül mintegy ezer hallgatója volt, Göttingában sohasem volt több 800-nál; a század vége felé pedig Wittenbergben mindössze 300, Altorfban 120, Duisburgban meg éppen 38 hallgató tanult.1 8 A nagyszombati egyetemet betöltő szellem pedig nem állfegyediil, mert jezsuita szokás szerint a nagyszombati, kassai, kolozsvári főiskoláik, a budai és győri akadémiai tagozattal rendelkező gimnáziumok egymás utáni, vagy vissza-visszatérő állomásai ugyanazon szerzetesek tanulmányainak, tanári, nevelői, professzori működésének. Sőt, mivel Magyarország nem volt önálló rendtartomány, hanem Ausztriával közös provincia, azért ugyanilyen állo-Catasanzi Szent József matematikai és természettudományos érdeklődése is befolyásolt. Ezek a körülmények azonban rsak az alapföltételeit adják meg annak az átalakulásnak, amely csak a XVIII. század második harmadától kezdve érezhető erősebben, és nem lehet a piaristákban kc-zdeltöl fogva valamilyen egészen új, keresztény felvilágosodás kiterinelőit látnunk, szemben saját korukkal, főleg pedig a jezsuitákkal. Hiszen éppen Gerencsér mutatja be nagyon világosan, hogy a XVIII. század első évtizedeiben is a piarista rend hivatalos filozófiája a tomizmus. Sőt éppen a tiszta tomizmus különbözteti meg őket akkoriban az eklekticizáló, suarezi irányú jezsuita skolasztikától Már pedig az egész skolasztikában éppen a tomizmus éli a legtávolabb a felvilágosodás filozófiai felfogásától. A jezsuita filozófia ellenben Jansen nagyon helyes megállapítása szerint sok tekintetben megkönnyítette a recentior philosophia fokozatos behatolását. A piaristák tehát inkább csak saját koruk fiai, mikor eredeti tomista skolasztikus felfogásukat szinte nyomtalanul feladva, a legtöbb más szerzetesrendihez hasonlóan meghódolnak a XVIII. század folyamán az új irány előtt és eklektikus filozófiát alakítanak ki. A velük egykorú magyar jezsuita filozófia vizsgálata arról győz meg, hogy felfogásban távolról sem volt olyan nagy különbség a nagyszombati egyetem és a kegyes iskolák, a magyar jezsuita és piarista filozófia közt a XVIII. század közepén. 15 Hermann Egyed—Artner Edgár- A hittudományi kar története. 220— 278. 1. — Eckhart Ferenc: A jog- és államtudományi kar története. 34. 1. — Szentpétery i. m. 118—120. 1. (Mindhárom: A kir. m. Pázmány P.-tudományegyetem története. I., II. és IV. k.) 16 Ermatinger i. m. 225. 1.