Századok – 1944
Tanulmányok - PAIS DEZSŐ: Miklós püspök írta-e a tihanyi alapítólevelet 232
miklós püspök írta-f, a tihanyi alapítólevelet? 233 előtti sorban »beatissimus«-nak." — Erdélyi: PRT. X, 13 (1908.) szerint Miklós püspök jegyzőhelyettes szerepe címén írta alá az oklevelet. M el ich János (M. J.) Magyar Nyelv XX, 25 (1924.) ezt írja: „Ismeretes dolog, hogy az 1055-i tihanyi alapítólevél írója, fogalmazója egy Miklós nevű püspök volt, aki azonban a reánk maradt oklevél lemásolásakor már nem élt." M el ich, aki itt nyilván Erdélyi véleményét visszhangozza, a tihanyi alapítólevél Miklós „praesul"ját egy személynek tartja azzal a krónikáinkban említett Miklós püspökkel, aki 1051-ben, a magyar-német háború alkalmával I. Endre királynak megmagyarázta azt a levelet, amelyet Gebhardt német püspök írt urához, III. Henrik császárhoz, s amelyet a magyarok elfogtak Jakubovich Emil MNy. XX, 10 „A tihanyi alapítólevél olvasásához" cíniű dolgozatának egyik észrevételében „az oklevélíró Miklós piispök"-ről beszél. — MNy. XX, 129—30 „Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez" című tanulmányának legelején Jakubovich Melichnek imént jelzett közleményéhez kapcsolódva, Erdélyinek címezi ellenvetését arra vonatkozólag, hogy a tihanyi alapítólevél dátumsoraiban Miklós püspök neve előtt álló beatissimus jelző egyértelmű volna a beatae memoriae-ve\. Rámutat arra, hogy a korai középkorban a beatus, beatitudo cím nemcsak a megboldogultakat vagy a római pápát, hanem a 'tisztes erkölcsű: honestus moribus' férfiakat, főkép a püspököket is megillette. Bartal szótárára és DuFresne (DuCange) Glossariumára hivatkozik. Ezután pedig így folytatja: „Kérdéses már most, hogy a tihanyi alapítólevél dátumsoraiban a felsőfokú jelzőkkel megtisztelt Endre király (uictoriosissimo principe) és Béla herceg (nobilissimo duce. B.) után maga adta-e meg a »beatissimo presule« címet N. sigla mögé rejtett, majd sórfeletti betoldással teljesen kiírt neve mellé Miklós püspök, avagy csak fogalmazványának másolója1? Első esetben az ő kezeírása fennmaradt legrégibb oklevelünk, melynek tanúnévsorába oklevélíróhoz illendő szerénységgel utolsóul jegyzi nevét a püspökök közé: Sig(num) Nicolai ep(iscopi)." Az Ó-magyar Olvasókönyvben két helyen van szó a kérdésről. Az 1055-i oklevél előzékében (18): „Jakubovich Emil az oklevelet Miklós püspök kezeírásának tartja és néhány javítást tesz Erdélyi olvasásán (A tihanyi alapítólevél olvasásához. MNy. 1923—1924. évf.)." — A k,ésőbb keletkezett Bevezetésben (IX. 1.): ,,[A tihanyi alapítólevél] írója a legrégibb Gestáinkból is ismert nevű Miklós püspök, ki az oklevéladás idején véletlenül jelen volt a királyi udvarban." — A tudománytörténeti hűség kedvéért megjegyzem, hogy ebben — mint sok más hasonló természetű kérdésben is — én egyszerűen aláírtam azt, amit feledhetetlen emlékű barátom, a nagyszerű tájékozottságú és kitűnő mérlegelő képességű szakértő vallott. Szentpétery Imre Magyar Oklevéltanában (1930.) 42 úgy vélekedik, hogy az a Miklós praesul, aki a záradék szerint a királyi udvarban a notariusi teendőket végezte, a tihanyi oklevelet szerkesz-. tette és írta is. Szentpétery egyébként e megjegyzésével összefüggésben i. m. 44 J а к u b о V i eh „Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink Íróinak személyéhez" című említett dolgozatára utal.